A győri származású Mészáros Urbán Szabó Gábor napokban megjelent könyvében egy generációnak, a szülővárosának állít emléket. A könyv bemutatóját online rendezték meg, a szerzővel Falvai Mátyás beszélgetett.
A győri regény főszereplője egy pályakezdő író, aki egyben a narrátor is. A történet folyamán szerelmi és egzisztenciális válságába egyaránt betekintést nyerünk, csakúgy, mint az alkotói krízisébe. A közel egy évtizeden át írt, 600 oldal terjedelmes mű, amely Győrben játszódik, egyaránt olvasható misztikus, szerelmes, filozofikus, drámai ugyanakkor humort sem nélkülöző regényként, miközben írójának szándéka szerint egy generációnak és a szülővárosnak állít emléket.
A regény a város emblematikus helyein, kulturális épületeiben, kocsmáiban játszódik, bemutatva többek között a Kisfaludy Károly Könyvtárat is, ahol a könyvbemutató zajlott. A szerző sem időben sem terjedelmében nem számított rá, hogy közel tíz évig írja, 600 oldalon a nagy regényt, már csak azért sem, mert a történet csak egy rövid intervallumon belül játszódik. „Az elején tervező típus voltam, ezért eleinte még adatlapokat készítettem a szereplőknek, helyszíneknek, még digitális szoftverekkel is próbálkoztam, hátha jobban tudom rendszerezni a dolgokat.” – árulta el a szerző.
Mészáros Urbán Szabó Gábor azért választotta története helyszínéül Győrt, mert itt született, itt szerzett élettapasztalatot, ide kötődnek emlékei, ezért gondolta úgy, ez lesz a leghitelesebb helyszíne a cselekménynek.
„Szeretettel gondolok Győrre, igyekeztem a jó dolgokat megőrizni, de mára sok minden, több épület, például a művelődési házak is eltűntek, így az idő során felértékelődött a győri mivolta az eseményeknek.” – hangsúlyozta az író.
A város a kulissza, a hangsúly azonban a történeten van, amely során a főszereplővel bejárjuk egész Győrt. A regényben tetten érhetőek időbeli és térbeli anomáliák: egyrészt a modern, mai korban játszódik, de vannak benne olyan eseményfordulatok, amelyek szürreálisak, vagy az éteri világba kalauzolnak.
Az író a szereplőit igyekezett úgy megformálni, hogy ne legyenek felismerhetőek a győriek, a város emblematikus figurái, de akik elolvassák a könyvet, biztos ráismernek egyik-másik regényalak valódi kilétére.
„A könyv kíváncsian elidőz az alkotóművész és a társadalmi lény szerepeinek kérdéskörén, az emberi létezés morális alapvetésein, a lehetőségeken. A regény finom érzékenységgel ábrázolja az alkotás sajátosságait, a szerelem törékenységét, a tudat és a valóság közti viszony értelmezhetőségét.
A győri regény nagyra értékeli az intellektust, a barátságot, a reményt, és míg az egyén abszolút szabadságát helyezi univerzumának középpontjába, cselekményszerkezetével egy meglepő, sorsbéli Möbius-szalag megalkotására tesz kísérletet.” – olvasható az ajánlásban.
A könyvborítót Szabadvári Attila készítette.