A változókor velejáróival korábban már foglalkoztunk, ám egyre több kérdést kapunk a klimax idején gyakran jelentkező hólyaghuruttal kapcsolatban, így megkértük állandó szakértőnket, dr. Börzsönyi Ágnes szülész-nőgyógyász szakorvost, hogy ezt a témát alaposabban is járjuk körbe.
Első körben érdemes tisztázni, valójában mi is az a menopauza, amelyre a nők többsége igencsak rettegve gondol.
„A változókor kezdetekor a petefészkek működése csökkenni kezd, majd szinte teljesen leáll. Emiatt, és a tüszőérés elmaradása miatti következmény, hogy ösztrogén- és progeszteronhiány alakul ki, ezek pedig elindítják a kellemetlen változásokat. Említhetjük példaként az érelmeszesedés fokozott veszélyét, a csontritkulás előfordulását, a szív-érrendszeri panaszokat is. És sajnos ide kell sorolnunk a változókorban vagy utána fellépő egyre gyakoribb hólyaghurutot is” – kezdte dr. Börzsönyi Ágnes.
Az a helyzet, hogy a nők az anatómiájuk miatt sokkal hajlamosabbak az alsó húgyúti fertőzésekre, mint a férfiak. Az sem jó hír, hogy különösen két korosztály érintett fokozottabban ebben a problémában: mégpedig a szexuális életüket megkezdő fiatal hölgyek és – ahogy már fentebb említettük – a menopauzájukat élő, vagy már lezáró idősebb nők. Nem árt azonban azt sem tisztázni, hogy a húgyúti fertőzéseknek két fajtája van, s nem mindegy, melyiktől szenvedünk:
„Létezik az alsó húgyúti fertőzés, ezt nevezzük hólyaghurutnak, vagy ahogy általában emlegetni szokás, felfázásnak. Az alsó húgyúti fertőzésben a húgycső (urethritisz) és a húgyhólyag (cisztitisz) az érintett. Ennek legfőbb tünetei a gyakori és sürgős vizelési inger, a fájdalmas vizelés, a jellegzetes alhasi fájdalom és egyes esetekben láz is előfordulhat. A vizeletre jellemző lehet a kellemetlen szag, ránézésre zavarosnak tűnhet és előfordulhat, hogy vért is tapasztalunk benne. A másik fajtája pedig a felső húgyúti fertőzés, ahol a húgyvezeték és a vesék érintettek. Ilyenkor árulkodó tünet lehet a hidegrázás, a magas láz, a hányinger vagy hányás, és a kínzó oldaltájéki fájdalom. A vesemedence-gyulladás például egy felső húgyúti fertőzés eredménye.”
Azt a tévhitet sem árt tisztázni, hogy a hólyaghurutért vagy a vesemedence-gyulladásért a hideg a felelős. A húgyhólyag gyulladását ugyanis fertőzések okozzák, többnyire a bélben található E.coli baktériumok. A női test anatómiája pedig itt kap hangsúlyos szerepet: a húgycső rövidsége, továbbá a húgycsőnyílás végbélhez és hüvelyhez való közelsége nagyban emeli a fertőzések rizikóját. A kórokozók többnyire a gát tájékán telepednek meg, s onnan a külső húgycsőnyíláson át jutnak el a húgycsőbe, ahonnan felszállva bejutnak a húgyhólyagba. Itt elszaporodnak és így gyulladásos folyamatot indítanak el. Ennek a folyamatnak a megakadályozásában jelentős szerepe van az egészséges hüvelyflórának, amelyről már szintén többször írtunk, ahogy arról is, hogy a savas pH felborulása milyen problémákat okozhat. A hüvelyflóra egészségét pedig a hormonháztartásban fellépő változások is befolyásolhatják.
„A menopauza során a szervezet ösztrogénszintje csökken, és sajnos ez is jelentheti a hólyaghurut gyakori jelentkezését. Ugyanis az ösztrogénszint csökkenése egyfajta sorvadást (urogenitális atrófia) okoz a nemi és húgyúti szerveknél. Ez azt jelenti, hogy a hüvelyt és a húgyutakat bélelő hámréteg vékonyabb lesz, és a hólyag körüli szövetek rugalmassága is csökken. Így a kórokozók is könnyebben elszaporodhatnak és megtapadhatnak a húgyutakban, növelve ezzel a hólyaghurut kockázatát. Sajnos rossz hír, hogy míg a klimax egyes tünetei enyhíthetők, vagy idővel elmúlhatnak, ez az életkor előrehaladtával súlyosbodhat.”
A hüvelyi atrófia (atrófiás vaginitis), azaz a hüvelyi nyálkahártya elvékonyodása, sorvadása kellemetlen tüneteket okozhat az idősödő hölgyeknél: például a hüvelyszárazságot, amelyet égető, viszkető érzés kísér, illetve a vagina teltségének csökkenése is jelentkezhet, csakúgy, mint a fentebb taglalt egészséges pH felborulása, s emiatt jelentkezik a fokozott fogékonyság a húgyúti fertőzésekre. Illetve a szexuális együttlét is fájdalommal járhat, s előfordulhat, hogy utána vérzés is tapasztalható. Felléphet inkontinencia, vizeletcsepegés és kellemetlen hüvelyi gyulladás is.
„A lehetséges kezelést mindig személyre szabottan végezzük, ezért is kell hangsúlyozni, hogy a menopauza alatt és után is szükséges a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat. Főleg akkor, ha bármilyen panaszt észlelünk. A panaszok súlyossága, a kismedencei szervek állapota is fontos támpontot ad az orvosnak. Vannak hölgyek, akiknél mondjuk hüvelyszárazság esetén elég a helyileg alkalmazható megfelelő krémek, kúpok, síkosítók használata, viszont sokaknál már a hormonpótlásról is beszélni kell, mint lehetőségről. Az időskori húgyúti fertőzések megelőzésére javasolni szoktuk a sok folyadék fogyasztását, illetve a gyakori vizelést. Fontos, hogy ezt a tanácsot megfogadják, hiszen ha az alsó húgyutak rendesen átmosódnak, kisebb lesz az esélye a belekben és a hüvelyben élő baktériumoknak hogy bejussanak a hólyagba, ott megtelepedjenek, elszaporodjanak és gyulladást okozzanak. Természetesen ajánljuk a rendszeres, illatmentes szappannal, intim lemosóval történő tisztálkodást, amely nem borítja fel és óvja a normál hüvelyflórát. A gyógynövényeket is segítségül hívhatjuk, a húgyúti panaszok ellen régóta használják már medveszőlőlevelet, amely nem csak gyulladáscsökkentő, hanem enyhe vizelethajtó és antibakteriális hatással is bír. De bátran ajánlom a D-mannóz készítményeket és a tőzegáfonyát is. A menopauza tüneteire egyébként is számos gyógynövény adhat enyhülést, de erről is beszéltünk már korábban. Végezetül ismét hangsúlyoznám, hogy ha a változókor alatt, vagy után is bármely kellemetlen, fájdalmas tünetet észlelnek, ne habozzanak segítséget kérni választott nőgyógyászuktól, hiszen azért vagyunk, hogy segítsünk!” – zárta dr. Börzsönyi Ágnes szülész-nőgyógyász.