125 évvel ezelőtt, 1900. március 19-én avatták fel a városházát, amelyet Hübner Jenő (1863–1929) tervei alapján Hlatky-Schlichter Lajos (1853–1920) építtetett. Előcsarnokában Mátray Lajos szobrász carrarai márványból készült, életnagyságú Bisinger-szobrát helyezték el (ma már nem ott áll), valamint Hauszmann Sándornak a nagy eseményt megörökítő emléktábláját.

Bana József egykori levéltár-igazgató, Győr város díszpolgára néhány érdekes adalékkal szolgál a város házának építésével kapcsolatban.  A szakembertől megtudtuk, ebben az időszakban ment látványos fejlődésen keresztül Győr, ekkor lett kalmárvárosból iparváros. Zechmeister Károly polgármester teremtette meg a lehetőséget az új városháza megépítéséhez.

Bisinger József üvegmester 1843-ban kelt végrendeletében vagyonát a városra hagyta, melyet többek között a városháza bővítésére fordíthattak. 1888-ban Egerváry József javaslatára került napirendre a hagyaték felhasználásával a városháza bővítése vagy egy új városháza építése. A város végül egy új városház építése mellett döntött, helyéül pedig a régi vásárteret jelölte meg. Hübner Jenővel 1894. szeptember 29-én kötöttek szerződést a tervek elkészítésére. A közgyűlés 1896. április 27-én hagyta jóvá az új városháza terveit, és a május 14-én tartott millenniumi ünnepség keretében Zechmeister Károly végezte el az első kapavágást. Az alapozás októberben indult, és november végére már el is készültek vele.  A bokrétaünnepséget 1897. május 23-án tartották, 1898. április közepén pedig felkerült az elbontott tűztorony harangja a városháza tornyába. Júniusban már a külső vakolást végezték, és augusztustól megkezdődhetett a hivatalok beköltözése az új épületbe. Bisinger József, az önzetlen adományozó tiszteletére az ünnepélyes avatásra 1900. március 19-én, József-napon került sor.  

A jeles évforduló alkalmából egész napos programnak adott otthont az épület szerdán, vezetett túrákkal és épülettörténeti kiállítással.

A városháza avatásának 125. évfordulójára kiállítással készült a Rómer Flóris Történelmi és Művészeti Múzeum, amely az épület aulájában tekinthető meg szerdától a hónap végéig. A kiállításon 15 tablón foglalják össze a városháza építéstörténetének egyes fejezeteit, amelyekből megismerhetjük építésének előzményeit, körülményeit és az azóta eltelt évtizedek történéseit. A tablókon bemutatják többek között a városháza építéséhez köthető személyeket is, Bisinger József üvegmestert, Zechmeister Károly polgármestert és Hübner Jenő építészt – tájékoztatta lapunkat Pápai Fruzsina, a tárlat kurátora.

A kiállítás tablóin különféle érdekes adalékokat is olvashatunk: többek között azt, hogy a városháza helyszínéül szóba került még a Bécsi kapu és a Dunakapu tér is. Valamint az is kiderül, hogy az új városháza tornya a Fehérvári kapu fölé épített, 1894-ben elbontott Tűztoronynak állít emléket.

Korabeli tárgyakat is láthatunk, ilyen például az első kapavágás szerszáma, mellyel Zechmeister Károly 1896. május 14-én tette le az épület alapkövét. Megnézhetjük azokat a téglákat, melyekből a városháza épült, Lóth József (1884–1960) festményét, amely az éjszakai városházát ábrázolja, valamint az épület korabeli berendezési tárgyaiból is állított ki néhányat a múzeum. A kiállítás a hónap végéig látogatható a hivatal nyitvatartási idejében.

A látogatók egy szabadulószoba különleges világával is találkozhattak, a nap zárásaként pedig ünnepi műsorral emlékeztek a nagy múltú intézményre.

A városháza folyosóján visszahelyezték azt az emléktáblát, amelyet eredetileg 1998-ban állítottak a korábbi tanácselnökök, polgármesterek tiszteletére. A kőtáblát 2020 márciusában szerelték le és szállították el a múzeumba. A szerdán visszahelyezett emléktáblán már Borkai Zsolt és dr. Dézsi Csaba András neve is szerepel.

Ünnepi köszöntő beszédében Pintér Bence polgármester többek között elmondta: A városháza egyszerre jelképe a tradíció tiszteletének, és az innovációra, az újra nyitott, átalakulóban lévő városi közösség tenni akarásának. A polgármester arról is szólt, hogy ezen a napon munkatársai mutatták be az épületet az érdeklődőknek, de a városháza egyébként is nyitva áll a győriek előtt.

Borsi Róbert kulturális területet felügyelő tanácsnok pedig arról beszélt, hogy a városháza nem csupán Győr dísze, hanem identitásunk szimbóluma is, amely generációk óta őrzi és tükrözi közösségünk értékeit. Az épület, mely a polgári értékek megtestesítője, ma is él, hiszen az itt dolgozók és a győri polgárok nap mint nap hozzáteszik saját történeteiket. Az itt születő döntések formálják városunkat és biztosítják, hogy értékeink fennmaradjanak a következő generációk számára is.

Épülettörténeti előadást tartott Bagi Zoltán Péter, Győr Város Levéltárának igazgatója, az ünnepi műsorban közreműködtek a Győri Nemzeti Színház színészhallgatói.