A villamosmérnöki szakma motivációiról hallottak érdekes előadásokat a győri Pattantyús-középiskola diákjai a Széchenyi István Egyetem oktatóitól és hallgatóitól a napokban. A két intézmény együttműködése régi hagyományra nyúlik vissza, amelynek alapja a műszaki képzés.

A Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakgimnázium és Szakközépiskola kilencedik és tizedik osztályos diákjai töltötték meg az Egyetemi Hangversenytermet nemrégiben, aznap rendezték ugyanis az intézmény napját, amelynek során különböző programokat szervezték a tanulóknak. E két évfolyam – ahogy Winkler Csaba sajtótitkár ismertette – régi hagyomány szerint a Széchenyi István Egyetem villamosmérnöki képzéséről szerezhetett ismereteket. Dr. Dóka Ottó rektorhelyettes köszöntőjében fontosnak nevezte az iskolával való kapcsolatot, mert az ilyen profilú alma materek jelentik számukra a képzés előszobáit, a műszaki területek ugyanis vezető szerepet játszanak az egyetemen. Villányi Tibor, a győri zsidó hitközség elnöke a helyszínről, az egykori zsinagógáról beszélt, így annak 1876-os átadásáról; a holokausztról, amelynek során a város zsidóságának nagy részét, köztük sok gyereket elpusztítottak; valamint arról, hogy az épület miként lett a Széchenyi-egyetemhez kerülve a kultúra szentélye.

A délelőtt több szakmai blokkra oszlott. Gulyás Péter villamosmérnök, a Járműipari Kutatóközpont munkatársa az önvezető autók fejlesztésének irányait, széchenyis törekvéseit mutatta be. A Mobilis Interaktív Kiállítási Központ látványos bemutatóval készült a fiataloknak, Nagy Zoltán villamosmérnök hallgató – egyike az egyetemen tanuló mintegy 350 felvidéki diáknak – a rádióamatőrködésről, míg egy másik hallgató, Pataki Péter, az egyetem automatizált műholdkövető állomásáról beszélt. Elmondta, hogy egyéves projektjük célja mozgó – például rádióamatőr és meteorológiai – műholdak lekövetése és az azokkal való kommunikáció. Külön hangsúlyt fektetnek a nemrégiben fellőtt, többek között elektroszmogmérést végző magyar zsebműholdak adatainak vételére, azok Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem felé való továbbítására, így hozzájárulva a hazai űrkutatás fejlődéséhez. Mindehhez a 15 tagú csapat rendelkezésére áll egy háromméteres, dönthető, forgatható parabolaantenna. Időközben kapcsolatokat sikerült kiépíteniük űrkutatási szervezetekkel, így például az oroszországi, de több államot összefogó Interszputnyikkal,, amelytől műholdmaketteket kaptak, a brit Echostarral vagy az izraeli Spacecommal.

Hancz Gábor