Szina színháza

Add tovább! – avagy érzelemhullám a padláson

Fotó: Ács Tamás

Nagy várakozással indultam fel a Padlásszínházba, bár nem is volt kérdés, hogy az ezerarcú Szina Kinga ismét egy érzelmi hullámvasútra repít játékával. Önálló estjén a néző egy picit az alkotót magát is megismerheti és nem csak a hely intimitása miatt, hanem azért is, mert a darabot A-tól Z-ig a színésznő építette fel, így benne van szíve-lelke.

Karinthy Frigyes komoly hangvételű verseinek és Kosztolányi Dezső tárcáinak találkozásából született meg az Add tovább! Kissé keserédes, kissé humoros, de mindenképpen Szina Kingás. A darab tulajdonképpen egy gondolatfolyam magáról az életről, ahogy a színésznő fogalmaz a hétköznapiság egyszerűségén keresztül. A közönség soraiban ülve a néző maga is elgondolkodik az élet nagy kérdéseiről, de ugyanakkor megfogalmazódik az is, vajon miért így és ezt az estet választotta a főszereplő. A Győri Nemzeti Színház tehetséges művésze erre is örömmel válaszolt.

3 évvel ezelőtt született a darab, és most itt van a Padlásszínházban. Mesélnél egy picit az alkotói folyamatról?

Szina Kinga: A Színház- és Filmművészeti Egyetemen végeztem akkoriban a drámainstruktor-színjátékos szakon és az volt a vizsgafeladatunk, hogy el kellett készítenünk egy önálló estet, vagy egy monodrámát, amit teljesen egyedül raktunk össze. Akkor adták ki Karinthy egyik kötetét, mely az író komoly hangvételű verseit gyűjtötte össze, és ez akkor valahogy sorsszerűen megtalált. Nagyon erős összhangban voltam a művekkel, és mivel Karinthy nagyon jó barátságot ápolt Kosztolányival így adta magát, hogy akkor az ő tárcáival kiegészítsem a történetet. Magam szerkesztettem össze, sajátos, finom dramaturgiával.

Mennyi munkát igényelt Tőled az est összeállítása?

Sz.K.: Komoly munka volt kiválogatni, összeszerkeszteni és kitalálni a történet tartalmi részét, de az is kihívás elé állított, hogy hogyan álmodjam meg a színpadi megjelenését. Jó néhány hónapba telt mire összeállt, és persze vannak kis gyermekbetegségei, de én úgy szeretem, ahogy van. Nagyon mélyről és őszintén szólal meg, ez igazán én vagyok, tükrözi az életem egy fontos időszakát.

Milyen visszajelzéseket kaptál eddig?

Sz.K.: Akik idáig látták, azok nagyon pozitívan reagáltak, ezért bízom benne, hogy sokan szeretni fogják és jönnek Velem közösen ebben a történetben.

A helyszín, a Padlásszínház is különleges, hiszen egy szűk térben egészen más kapcsolat alakul ki a nézők és az előadó között.

Sz.K.: Valóban ez még eggyel szűkebb tér, mint például a Kisfaludy Terem, de én borzasztóan szeretem ezeket a bensőséges helyszíneket. Egészen finom interakciókra, megnyilvánulásokra ad lehetőséget. Kiváló az akusztikája, az atmoszférája, intim, de közben mégis megmaradt a színházi jellege. Talán a beszédtechnika itt más, de az érzelmeknek, a szenvedélynek ugyan úgy ott kell lenniük.

TV-s szerkesztő: Farkas Mónika