Kovács Ildikó kerámiaszobrai olyanok, mint az alkotójuk. Szeretetet, derűt, az élet tiszteletét sugározzák környezetükre. A kemény agyag meglágyul a törékeny asszony ujjai alatt, az anyag aláveti magát a teremtő gondolatnak és erőnek.

Győri születésű édesapja kántortanító volt, aki a harmincas évek munkanélküliségében végül Bezin nyert tanítói állást. Ezt aztán annyira megbecsülte, hogy haláláig ott maradt, hiába hívták később máshová. A ragaszkodás kölcsönös volt, a kis közösség is szerette tanítóját és övéit, az ötvenes évek nélkülözéseiben élelemmel segítették őket.

Ebben a piciny faluban született a hat Kovács testvér. Összetartó, szerető nagycsaládban nevelkedtek. A közeli tóról hordott agyag formázása jó időtöltés volt a gyerekeknek, szívesen próbálgatta mindegyikük.

Ildikó az apai példát követve először tanító, majd földrajz-történelem szakos tanár lett. Több mint két évtizedet töltött a Nádorvárosi iskolában, ahol egyebek között szakköröket vezetett.

Tanítványaival együtt kezdett újra agyagozni, egyre többet és többet. Jöttek a gyerekek és nem akartak hazamenni a foglalkozásokról. Az egykori úttörőházban volt a kemence, ahol kiégették a produktumokat. Ildikó itt találkozott a festőművész házaspárral, Babos Ágnessel és Kovács Gáborral, tőlük leste el a szakmai fortélyokat. A formázást most már nem tudta abbahagyni, de nem is akarta. Családjának nagy szüksége volt rá, így aztán az alkotásra maradtak az éjszakák. Frissnyugdíjasként részt vállalt unokái nevelésében, szabad óráiban pedig szobrászkodott.

Kovács Ildikó otthon érzi magát a szakrális művészetben. Számára az istenhit erőforrás és ajándék, a család pedig szent. A kereszténység a vezérlő elv életében. Művei a szülőfalujában, valamint győri, kisbajcsi, kunszigeti és egy római templomban segítenek átélni Jézus szenvedéstörténetét, Szűz Mária fájdalmát és örömeit.

Kisplasztikáinak legkedvesebb témája az anyaság. Számtalan módon eleveníti meg anya és gyermek bensőséges kapcsolatát, a mindennapi élet változatos pillanatait. Gyengédség, jóság, és valamiféle könnyed báj árad szobraiból.
Művésztársaival tizenegy éve hozták létre a Győri Alkotók Napóra Egyesületét, melynek kezdetektől a vezetője. Mind a megyében, mind Európa nagyvárosaiban számos nemzetközi tárlaton szerepelt. Első kiállítását volt munkahelyén, a Nádorvárosi iskolában dr. Dézsi Csaba András főorvos nyitotta meg közel harminc éve. Ildikó azt szeretné, ha az életművét bemutató utolsó kiállítást is ő ajánlaná majd a látogatók figyelmébe immár polgármesterként.