Az uralkodó erdélyi napjairól hallhattak azok, akik ellátogattak a MCC győri képzési központjának nyílt napjára, ahol Boris Kálnoky, az MCC Média Iskola vezetője mesélt az uralkodóval történt személyes, zalánpataki találkozásairól III. Károly és Erdély – Exkluzív interjú a brit királlyal címmel.

Talán még Magyarországon is kevesen tudják, hogy a frissen megkoronázott III. Károly brit uralkodó Erdélyt a szívében hordozza. Azt az Erdélyt, amely számunkra különleges helyszín, nemcsak történelmi perspektívában, hanem nemzetpolitikaiszempontból is. Károly király 2006-tól kezdve visszatérő vendége Erdély földjének, melyben ő „az ember és a természet egyensúlyát, az ősidőktől fogva fennálló, hasznos, kedvező körforgást” érzi. Károly király tehát „megsejtett” valamit Erdélynek azokból a szakrális és kulturális kincseiből, melyet mi magyarok is oly mértékben a magunkénak érzünk.

Zalánpatakon vásárolt birtokán az uralkodó szívesen megfigyeli a gólyák fészekrakási technikáját, tanulmányozza az ember által még ökológiai módon hasznosított hegyi kaszálókat, beszélget a háromszéki öregekkel és nem utolsósorban magába szívja a székely emberek adta bölcsességet és életfilozófiát.

III. Károly erdélyi tartózkodása idején mindig felkeresi Kálnoky Tibort, az előadó, Boris Kálnoky testvérét, aki a család ősi birtokán, a miklósvári Kálnoky kastélyban lakik családjával.

Miklósvár a közelben fekszik az uralkodó zalánpataki birtokához. Boris Kálnoky ott tartózkodása idején is együtt sétáltak Miklósváron. A séta közben Károly figyelte a madarakat, megvizsgálta a gólyafészkek felépítését, láthatólag jól érezte magát a természet közelében. Beszélgetett a helyiekkel, tanulmányozta munkásságukat. Megálltak a helyi ács műhelyénél, aki éppen kopjafákat készített és bemutatta az uralkodónak a faragások mondanivalóját, jelentéstartalmát. A helyiek már természetesnek veszik, hogy a brit uralkodó sétál a falu utcáin, beszélget a helyiekkel, kérdezgeti őket. Károly a zalánpataki birtokán rendszeresen fogad vendégeket, akikkel a természetben sétálva – meg-megállva egy rövid kávéra és süteményre – beszélget és csodálják a természet és az emberi élet harmóniájából születő kiegyensúlyozott háromszéki tájat.