A győri állatkert önkénteseként egy papagájmentő központ kialakításán dolgozik dr. Dézsiné Szentes Veronika. Az új állatvédelmi törvény kormánybiztosa Ovádi Péter javaslatára létrehozott egy alapítványt, hogy a felelős állattartásra nevelje a gyerekeket, illetve a majdani központ otthont adjon az árván maradt, elkobzott, gazdátlan, vagy beteg madaraknak. Munkáját dr. Andréka György, a Xantus János Állatkert igazgatója is segíti.

– Miért lett szívügyed a Papagájmentő Alapítvány?
– Az egész azzal kezdődött, hogy a kórházban harminckilenc évet követően befejeztem a pályafutásomat melyben az emberéletek mentése volt a fő szerep. Győrben 16 évvel ezelőtt létrehoztuk férjemmel a szívkatéteres laboratóriumot, amiről már sokat hallhattak a megyében élők, hiszen a szívbetegek ellátásában ez jelentősen javította a szívinfarktusos betegek életkilátásait. Most hirtelen űr keletkezett az életemben, mivel eddig éjjel nappal dolgoztam és emberéleteket mentettem. Dr. Andréka György, a Xantus János Állatkert igazgatója tudta, hogy ara papagájokat tartunk otthon. Felhívott, mert adódott egy probléma, amelyről úgy gondolta, segíthetek megoldani. Ara papagáj fiókák keltek ki a tojásukból, a felnevelésükhöz pedig szükség volt valakire, mert az anyjuk nem etette őket. Gyuri megkérdezte, vállalnám-e a feladatot. Azonnal igent mondtam. Ez most nagyon kellett a lelkemnek. Ezeket a kismadarakat eleinte két, majd három óránként kell etetni. Éjjel-nappal, de ez nem okoz számomra gondot, hiszen az ügyeletben eltöltött évtizedek alatt megszoktam, hogy ha menni kell, akkor menni kell dolgozni.

– Ez igazán nemes cselekedet. Milyen visszajelzéseket kaptál?
– A Szegedi Vadasparkból hamarosan felhívtak telefonon. Megkérdezték, vállalnám-e további két kismadár gondozását, ugyanis GYES-re ment az a hölgy, aki a papagájokat neveli. Igent mondtam, és onnan négy fiókát felneveltem. Ez a folyamat három hónapos korukig tart, addigra lesznek képesek önállóan táplálkozni. Ezt követően arra kértem igazgató urat, ha már így dolgozom, hadd lehessek önkéntese a győri állatkertnek. Írtunk egy szerződést, így már hivatalosan is a Xantus János Állatkert csapatát erősítem. Ez nagy öröm számomra és büszke vagyok rá.

– Gyorsan híre ment, hogy mennyire a szíveden viseled ezeknek a speciális gondoskodást igénylő állatoknak a sorsát?
– Valóban így van. Amikor a pingvineket beköltöztették a Xantus János Állatkertbe, ott volt Ovádi Péter állatvédelemért felelős miniszteri biztos is, aki odajött hozzám. Elmondta, hallott róla, hogy milyen szinten foglalkozok papagájokkal. Ő is úgy gondolja, a kutyák, a macskák és a nyulak mellett más állatok élete is nagyon fontos. Kevesen tudják, de a „tollas majom” a világ öt legintelligensebb állatainak egyike. Ha például valamilyen okból adódóan megválnak tőlük a gazdáik vagy elhunyt a gazdi, ezeket az „özvegy” állatokat nem könnyű olyan helyre elhelyezni, ahol megfelelő környezetben gondoskodnak róluk. Miniszteri biztos úr megkérdezte, hogy létre tudnék-e hozni egy papagájmentő központot együttműködve az állatkerttel. Remek ötletnek tartottam, s azonnal megkezdtem a szervezést.

– Segített valaki a terved megvalósításában?
– Igen, Balázs Csaba papagájtenyésztőt kértem fel, aki már korábban is sokat segített a madaraink optimális elhelyezésének kialakításában. Az alapítványt természetesen saját pénzből hoztam létre, majd gyűjtésbe kezdünk és pályázunk a papagájmentő központ létrehozására. A környékbeli országok közül csak Ausztriában működik hasonló, azt már meg is látogattuk.

– Más kisállatoknak is segíthet a papagájközpont?
– Fő célunk a felelős állattartásra való nevelés, ezért szeretnénk együttműködni más állatvédelmi központokkal is, például kutyamenhelyekkel és macskavédő egyesületekkel. Edukációs programokat szervezünk a felelős állattartásra való nevelésről. A Széchenyi István Egyetem hallgatói is több ponton csatlakozhatnak a programunkhoz.

– Hogy éled meg a mindennapokat, mióta a férjed a polgármester?
– Most már kezdem megszokni. Eleinte nagyon furcsa volt. Korábban évekig éjjel-nappal együtt voltunk, hiszen a kórházban egy helyen dolgoztunk. Egyforma problémáink voltak, amelyeket rendre meg tudtunk beszélni. Akár a kórházon belül adódott valami gond, például egy nehezebb eset, ha egy beteget kezeltünk.

– Most már más jellegű nehézségeid adódnak?
– Igen, hiszen már eljöttem a kórházból és azok a problémái is előtérbe kerültek, amelyek a városvezetéssel kapcsolatosak. Ezeket az ügyeket alapvetően már nem velem tárgyalja meg, ami eleinte szokatlan volt.

– Hogy reagáltál erre?
– Belevetettem magam a munkába. Most már öt dologgal foglalkozom. Az önkéntességgel az állatkertben, folytatom a doktori fokozatszerzésemet, a Győr+ Vény nélkül rovatát szerkesztem évek óta, van a papagájmentő központ létrehozása, emellett egy webáruházat is vezetek, számlázok, és én adom fel a csomagokat. Lefoglalom magam. Mind a ketten szeretünk több mindennel foglalkozni.

– Polgármester férjedet miben tudod segíteni?
– A hátteret biztosítom neki. Mindig van vasalt ing, rendet tartok otthon, alkalmazkodok a napi programjához. Vannak olyan helyek, ahova együtt kell mennünk. Sok eseményre nagyon szívesen megyek, szeretek kimozdulni. Imádom a színházat, a koncerteket. Persze vannak olyan protokolláris események, amelyeken feleségként kötelező jelen lennem.

– Mit gondolsz, Csaba milyen polgármester?
– Szerintem nagyon jó! Valóban szereti és tiszteli az embereket. De a sikere annak is köszönhető, hogy minden napját előre megtervezi. Ha kórházi teendője van, akkor nem megy rendezvényre, nincs nála ügyfélfogadás. De ha a kórházban nincs dolga, azonnal megy be a Városházára, és folytatja az ottani munkáját. Nagyon jól be tudja osztani az idejét és hihetetlen, hogy egyszerre több dologra is tud figyelni. Kiváló csapatépítő így sokat segítenek neki a munkatársai is mindegyik funkciójában.

– Hogyan készülsz a karácsonyra?
– Összehozom a családot, főzök. Ilyenkor nincs társadalmi munka, és önkormányzati teendő. Régebben együtt ügyeltünk a kórházban karácsonykor és szilveszterkor.

– Mi lesz az ünnepi menü?
– Vacsorára a szokásos halételek várhatók, halászlé és fogas kerül majd az asztalra. Ebédre húslevest csinálok, illetve vadat kaptam, amit megsütök. A férjem nagyon szereti a diós és a mákos bejglit, az sem maradhat el.