Győr vitézségét 1598 óta számtalan kereszt hirdette szerte Európában. II. Rudolf császár ugyanis rendeletben kötelezte uralma alá tartozó városait: állítsanak keresztet a győri vég visszafoglalásának emlékére. Ma Alsó-Ausztriában 31 ,,Raaber Kreuz” őrzi a vaskakas kukorékolását, Győrben azonban nem volt egy sem. Mindeddig…
A királyi várossá válásának 750. évfordulóját ünneplő Győr polgármestere azonban változtatni akart ezen, és személyesen járt utána a Győr-keresztek történetének. Tavaly júliusban elindult egy csapat dr. Dézsi Csaba András vezetésével, hogy megnézzék meg a Raaber Kreuzokat.
A négynapos alsó-ausztriai túrán 31 keresztet találtak, lefotózták és levideózták, dokumentálták mindet.
Dr. Dézsi Csaba András polgármester úgy vélte, méltatlan a győztes városhoz, hogy nincs saját hálaadó keresztje. Megbízta ezért Lebó Ferenc szobrászművészt, készítsen a közel 400 éves keresztekhez hasonló, méltó emléket a győri vár visszafoglalásának emlékére.
A szobor a közelmúltban elkészült, ma pedig a Városház téren helyére is került a hét méter magas alkotás.
Dr. Dézsi Csaba András a kereszt mai beemelésén a Győr Plusznak elmondta: a kereszt annak állít emléket, hogy 1598-ban visszafoglaltuk a győri várat a töröktől, és a győri vár volt akkor a keresztény Európa védőbástyája.
A polgármester hozzátette: van némi párhuzam most is, hiszen a keresztény Európát és az indentitásunkat most is meg kell őriznünk. A népvándorlás elindult, és elég agresszív formáját látjuk ma, de azok a keleti országok, akik soha nem voltak gyarmatosító országok, a népvándorlás-politikának ezt az agresszív formáját nem tudják elfogadni – fogalmazott.
Dr. Dézsi Csaba András elmondta továbbá: „úgy illik, hogy ilyen művet felavassunk”, az eseménynek pedig már az időpontja is megvan: az egyházak képviselői által megáldott keresztet június 20-án avatja fel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Győrben.
A szobor behelyezéséről készült teljes videónkat megtekinthet ITT.
Galéria: Marcali Gábor