Assisi Szent Ferenc emléknapját nevezték ki 1931-ben az állatok világnapjának, így október 4-én a földön élő összes állatot ünnepeljük. Felhívjuk a figyelmet a védelmükre, kampányokat indítunk, hogy jobban megismerjünk egy-egy kevésbé ismert fajt, házi kedvenceinknek pedig talán még ajándékot is veszünk.

Szent Ferenc a legenda szerint az állatoknak is prédikált, azok pedig értették a szavát. Játsszunk egy kicsit a gondolattal: mi lenne, ha hirtelen beszélni tudnának az állatok? Szerintem nem dicsérnének. Sokan elfelejtették ugyanis, hogy a természet nem egy kimeríthetetlen éléskamra, az állatok pedig nem eszközök. Ajándékot kapunk, amiért hálásnak kell lennünk. A vadászok mindig köszönetet mondanak az elejtett állatnak, hogy életét adta és ezzel eleséget biztosított a közösségnek. Tisztelettel fordulnak az elejtett vad felé, s ez így helyes. Az állat a tápláléklánc része, viszont felelősen kell tekintenünk erre az ajándékra és nem visszaélnünk a lehetőségekkel. A házi kedvencek nyilván máshogy vélekednének rólunk, hiszen a puha takaró kényelmes, a jutalomfalatok pedig finomak. Ám talán elmondanák, ha tudnák: ők bizony nem gyermekhelyettesítők! Átsegítenek minket sok-sok mindenen, feltétel nélkül szeretnek, de egy gyermeket képtelenek pótolni.

 S szerintem, amit leginkább kérne az összes állat: ne bántsuk és ne kínozzuk őket! Ha nem tudunk megfelelő ellátást biztosítani számukra, inkább ne tartsunk jószágot. Ha már megszelídítettük őket, akkor felelősek vagyunk értük. Erre a gondolatra pedig mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy állatság lenne…