Győrben már hat helyszínen helyeztek ki természetes élelmet kínáló kacsaetetőket, mégis az emberek többsége alkalmatlan táplálékkal eteti a vízi állatokat, amelyek akár el is pusztulhatnak emiatt.

Dr. Dézsi Csaba András polgármester javaslatára a kacsaetetők megtalálhatóak már a szabadhegyi kettes számú tónál, az adyvárosi tónál, a Rába-parton két helyszínen; a virágpiacnál és a győri védműnél, a Radó-szigeten és a Kossuth hídnál.

Utánajártunk, milyen betegségeket kaphat a vízi élővilág a kenyértől, és milyen veszélyeket hordoz magában a jóhiszemű, de annál súlyosabb következményekkel járó, emberi táplálékkal való etetés.

Bagó Bálint, a győri Xantus János Állatkert madárszakértője felhívta a figyelmet, hogy a kenyérfélék különböző anyagcsere-betegségeket okoznak. A legismertebb az angyalszárny- betegség, ami egy kalcium-anyagcserezavar a szárnyas állatoknál. Ilyenkor a madár külső evező tollai kifelé állnak, ami úgy néz ki, mint egy angyalszárny, innét kapta a nevét a betegség. Ez azért veszélyes, mert a következménye a repülésképtelenség, ami a téli hónapokban az állat elhullását is okozhatja.

A kihelyezett kacsaetetőkben a szakember szerint teljes értékű táplálék van a vízi madaraknak, ha kedvtelésből szeretnénk etetni őket, akkor ezzel tegyük, de a kacsák teljesen boldogok lennének anélkül is, hogy az emberek etetnék őket.

Az őszi-téli időszakban különösen veszélyes a vízi madarak etetése. „A legveszélyesebb az elhízott, repülni nem tudó kacsák esetében, hogy télen a vízben maradnak, és előfordulhat, hogy a hidegben belefagynak. Azt tanácsolom, hogy a vándorlási, az ősztől télig tartó időszakban nemcsak kenyérrel, de semmilyen takarmánnyal ne etessük a madarakat.”

Az el nem fogyasztott kenyér a vízi élővilág további tagjaira is veszélyeket hordoz, a halaknál is okozhat anyagcserezavarokat, illetve a víz algásodása, szennyezettsége is rohamosan nő az emberek által bedobált ételmaradékoktól. Az algavirágzás elvonja az oxigént a tavakból, ami az élővilág pusztulását okozhatja.