A fiatal generációk számára komoly, mindennapi szorongást jelent a szélsőséges környezetvédők által prognosztizált apokaliptikus klímakatasztrófa, mely során „emberek milliárdjai fognak meghalni”. Azonban a tudományos tényeken alapuló valóság másképpen fest, és úgy tűnik, hogy az apokalipszis még „várat magára”. A különböző zöld eszmék ökológiai szempontból néha nagyobb kárt okoznak, mint hasznot és hasonlóan fenntarthatatlanok, mint a környezetromboló magatartásformák. E folyamatok megértésére és mikéntjére világított rá a MCC győri képzési központjában november 16-án tartott könyvbemutató, mely során Michael Shellenberger „Apokalipszis soha” című könyvéről Litkei Máté a Klímapolitikai Intézet igazgatója beszélgetett a szerzővel. Az eseményen közel 140 fiatal érdeklődő vett részt, akik figyelemmel hallgatták a „nem mindennapi” témát bemutató pódiumbeszélgetést.

A beszélgetés során a szerző kifejtette, hogy ő maga is elkötelezett környezetvédő aktivista és energiaszakértő, de fontosnak érzi, hogy az emberiség különbséget tudjon tenni a szélsőséges környezetvédők által támasztott fikciók és a tudományos tények között. A klímakatasztrófával fenyegetőző szélsőséges környezetvédő aktivisták olyan nyomást helyeznek a fiatalok vállára, amely szorongáshoz, depresszióhoz vezet.

A valóság azonban sokkal összetettebb és bonyolultabb annál, minthogy ilyen leegyszerűsített sémákkal modellezni tudnánk azt. A fenntarthatóság és a klímavédelem céljai tekintetében a technológiai fejlődés, és a hatékonyság minél magasabb szintre való emelése a megoldás, semmint a meglévő műszaki és infrastrukturális környezetünk „visszaépítése” és elpusztítása.

Michael Shellenberger rámutatott arra a folyamatra, amely Európa számos országában, de különösképpen Németországban a nemzeti energiamix összetételében újra felerősítette a kőszénfélék szerepkörét a villamosenergia-termelés tekintetében. A német energiapolitika, mely kizárta, sőt drasztikusan leépítette a nukleáris energia villamosáram-termelő szerepét, kétszínű módon a francia atomerőművek és az új szénbányák megnyitását feltételező fosszilis erőművek által megtermelt villamosenergiára támaszkodik. Mind az energiatermelés, mind az élelmiszerelőállítás terén a koncentráció fokozására kellene törekedni, mely az erőforrások maximális kihasználását jelentené. A fenntarthatóságot és klímavédelmet nem szabadna politikai lobbisták és üzleti érdekkörök eszközévé tenni, hanem tudományos tényeken alapuló beavatkozások sorozatának kellene lennie, amely eredményezné a hatékonyság növelését ezáltal a klímatudatosabb és hatékonyabb társadalmi – gazdasági modellek kialakítását.

A beszélgetést követően a nagyszámú fiatal közönség kérdéseket tett fel a szerzőnek és beszélgetőpartnerének, melyek főként az európai zöldpolitikára és a jövőbeli trendek, szcenáriók felvázolására irányultak.

Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. 2021. november 24-én 17.00 órakor „Ahol a politikát köbméterben mérik – Földgáz- és rezsiválság Európában” című kerekasztalbeszélgetésre kerül sor, mely során Dr. Demkó Attila az MCC Geopolitikai Műhely vezetője, Dr. Toldi Ottó az MCC Klímapolitikai Intézetének kutatásvezetője, Vígóczki Máté György az MCC Geopolitikai Műhelyének Oroszország szakértője és Basa Márton az MCC Klímapolitikai Intézetének gyakornoka fog a roppant időszerű geopolitikai témáról beszélgetni.