Ez a gázármizéria, az elhúzódó Covid-járvány – melyről ugye kiderült, hogy súlyos gazdasági szövődményei is vannak – egyértelműen megmutatta: az országos szinten legalacsonyabban tartott győri adók egy ilyen vészhelyzetben mennyire sebezhetővé teszik a várost. Új városstratégiában kell gondolkodnunk, további, a modern kor kihívásainak megfelelő ipartelepítésben, vagyis egyszerűen előre kell menekülnünk – fogalmazott a Győr+ Médiának adott interjújában dr. Dézsi Csaba András, a város polgármestere.

– Hol tart a költségvetés tervezése?
– Január végén kell aláírnom, addig folyamatosan formálódik, ahogy ebben az időszakban mindig is lenni szokott.

– Néhány részletet már bizonyára megismerhetünk belőle. Egy ipari nagyvárosban alapvető kérdés például, hogy várhatóan miként alakulnak az éves adóbevételek.
– Az ember arra számítana, hogy a Covid-járvány idején csökkennek az adóbevételek, ezzel szemben – feltehetően a kormány gazdaság­élénkítő intézkedésének a hatására – a tavalyinál valószínűleg kicsit jelentősebb mértékű adóbevételekkel számolhatunk. Ezzel együtt sem vagyunk azonban könnyű helyzetben.

– Milyen plusz terhek nyomasztják a várost?
– Bizonyos, az emberek többsége számára kedvező változások is növelhetik a város kiadásait. Mondok egy példát. Jelentősen, átlagban 20 százalékkal növekedni fognak a bérek, amit viszont nekünk kell kigazdálkodnunk. Másrészt, talán mindenki számára ismert, hogy a távhőszolgáltató által nyújtott, a fűtéshez és a melegvíz-szolgáltatáshoz elengedhetetlenül szükséges gáz beszerzése több milliárd forinttal drágább lesz. A gázszolgáltató cég ugyanis a Győr-Szol Zrt. megítélése szerint jogtalanul, egyoldalúan felmondta a korábbi szerződést. Ennek következtében a szabadpiacról kell beszerezni a gázt, ahol pedig a világon mindenütt elszabadultak az árak.

– Lát esélyt arra, hogy a magyar kormány kompenzálja ezt az önhibánkon kívül keletkező plusz összeget?
– Bízom benne, hogy az év folyamán valamilyen módon kompenzálni fogja, nekünk azonban most kell egyensúlyba hoznunk a költségvetést, reményeket nem tervezhetünk be. Most csak a jelenleg érvényben lévő tényadatokra alapozhatjuk a számításainkat.

– Lesz jogi következménye a gázszolgáltató jogtalannak látszó egyoldalú lépésének?
– A Győr-Szol Zrt. jogi lépéseket tett az eddigi gázbeszállító céggel szemben.

– A szűkös költségvetésben mi élvez elsőbbséget, melyek a prioritások?
– A költségvetésben vannak kötelező, és önként vállalt önkormányzati feladatok. A kötelezőkön nincs mit gondolkodni, azokat be kell tervezni azzal együtt, hogy mind az oda tartozó közösségi közlekedés, mind a közétkeztetés árai várhatóan emelkedni fognak. Ugyanakkor az önként vállalt feladatok közé olyan klasszikus győri értékek finanszírozása is hozzátartozik, mint a Győri Balett, a Győri Nemzeti Színház, a Vaskakas Bábszínház vagy a Győri Filharmonikus Zenekar működtetése, de hagyományosan a jelentős sporttámogatások és számos szociális juttatás is.

– Vannak-e más tartalékok?
– Elsősorban az intézmények fenntartásában lehetnek még olyan tartalékok, amiket most fel kell mérnünk, illetve a jövő tekintetében át kell gondolnunk azok struktúráját.

– Ez magyarul intézmények megszüntetését jelentheti?
– Nem fogunk intézményeket megszüntetni, erről szó sincs. Az viszont biztos, hogy a Covid-járvány alatti és utáni állapot csökkenti például a sportfinanszírozás lehetőségét, hogy csak egy példát említsek. Az nem lehet kérdéses, hogy az eddigi, kissé talán pazarló dolgokon mindenképpen változtatnunk kell. Például kértem, hogy vegyük át a világvárosokra ma már jellemző megoldást, miszerint éjfél után csak a közvilágítást üzemeltetik a városban, az extra díszfényeket pedig kapcsoljuk ki. Emlékszem, vagy húsz évvel ezelőtt japán sportolókat hoztam kocsival Győrbe a ferihegyi repülőtérről. Éjfél körül haladtunk át az Erzsébet hídon, akkor mondtam nekik, nézzenek jobbra, ott látható a gyönyörűen kivilágított budai vár. Abban a pillanatban lekapcsolták a fényeket. Akkor ez döbbenetes volt számomra, kicsit szégyelltem is magamat érte, pedig nem tehettem róla. Mai ésszel, Győr polgármestereként ezt teljesen megértem, hiszen éjszaka, a város drága pénzén kinek világítjuk ki a középületeket? Számos, eddig bagatellnek gondolt dolgot éppúgy újra kell gondolnunk, mint a nagy struktúrákban történő szerepvállalásainkat.

– Milyen szempontok szerint?
– Van egy nagyon bölcs magyar mondás, miszerint addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Jól kell felmérni, mikor, meddig ér a takarónk. Úgy érzem, hogy egy picit elkényelmesedtünk abban a gazdasági biztonságban, amit Győr városa eddig jelentett számunkra. A mai napig mindenhol azt hallom, hogy könnyű nektek, mert Győr egy gazdag város, azonban mint Győr első számú vezetője nagy hibát követnék el, ha hanyatt dőlnék, és elhinném, hogy mindez a jövőben is automatikusan így lesz. Ez a gázármizéria, az elhúzódó Covid-járvány – melyről ugye kiderült, hogy súlyos gazdasági szövődményei is vannak – egyértelműen megmutatta: az országos szinten leg­alacsonyabban tartott győri adók egy ilyen vészhelyzetben mennyire sebezhetővé teszik a várost. Új városstratégiában kell gondolkodnunk, további, a modern kor kihívásainak megfelelő ipartelepítésben, vagyis egyszerűen előre kell menekülnünk. És bár nagyon kényelmes dolog lenne számomra, ha hátrafelé mutogatnék, de sporthasonlattal élve ez a munka olyan, mint egy úszóverseny. Ott pedig nemhogy hátra, de még oldalra sem szabad nézni, ha győzni akarunk. Márpedig én mindig győzni akarok.