A második világháborúban mintegy félszázszor bombázták városunkat. Az első és egyben legtöbb áldozattal járó légitámadás 1944. április 13-án érte Győrt, amelyben több száz ártatlan ember vesztette életét.

Győr már a világháború idején is a jelentősebb ipari városok közé tartozott, ráadásul a hadiipar fontos helyszíne is volt, ahol többek között harckocsik és repülőgépek is készültek. Ez a szerep azt is jelentette, hogy városunk célponttá vált a szövetségesek számára.

Az amerikai repülőgépek aznap a repülőgépgyárak elpusztítására kaptak utasítást, illetve az ipari létesítményeket, másodsorban pedig közlekedési objektumokat vettek célba. Persze a fő célpont a vagongyár volt, amelyet súlyos károk értek, de a szőnyegbombázás során Révfaluban, Gyárvárosban, a Belvárosban és a város számos pontján estek el ártatlan civil emberek. A támadásban minimum 560 ember vesztette életét és legalább kétszer ennyien sebesültek meg.

A 77 évvel ezelőtt történt szörnyű eseményekre az évforduló napján, kedden emlékezett a város a bombázások révfalui áldozatainak emlékhelyén, melyet a Kőváros-Kőemberek Egyesület állított 1997-ben. Ahogy Dr. Dézsi Csaba András fogalmazott, a szövetségesek szempontjából akár még logikus lépésnek is gondolhatnánk a győri hadiipari létesítmények bombázását,

ám azt az embertelenséget sehogy sem lehet megmagyarázni, hogy civil emberek életét oltották ki nem csak a bombákkal, de gépfegyverekkel is. „A terrorbombázás során ártatlan győri emberek százai haltak meg, akiknek emlékét kötelességünk megőrizni.” – hangsúlyozta a polgármester.

„77 évvel ezelőtt történt a városunkat ért legsúlyosabb légitámadás a II. világháború alatt, amelyben védtelen győriek vesztették életüket, rengeteg lakóház és ipari létesítmények rongálódtak meg.” – fogalmazott Takács Krisztián a terület önkormányzati képviselője. Hozzátette, a Kőváros-Kőemberek emlékmű az egyik legszebb és legszemléletesebb második világháborús emlékhely, ahol méltó módon emlékezhetünk a támadások révfalui áldozataira.

Rosta S. Csaba, építész, a Kőváros-Kőemberek Egyesület alapítója fiával helyezte el az emlékezés koszorúját. Kiemelte, az emlékhely létrehozása egy személyes indítatásból ered. Dániel Gyula ugyanis gyermekként átélte az 1944-es bombázást. Ő maga nem ment le az óvóhelyre, és így megúszta a támadást. A 90-es években egy emléktábla állításával szeretett volna tisztelegni azok előtt, akik nem jártak ekkora szerencsével, ezt gondolták együtt tovább, és így született meg az emlékpark ötlete. Létrehozására Dr. Zsilavi Fábiánnéval és Dániel Gyulával egyesületet alapítottak, amit egy széleskörű összefogásnak köszönhetően 1997-ben fel is állítottak. Mint mondja, civil kezdeményezéssel állítottak emléket a civil áldozatoknak.

Fotógaléria: Marcali Gábor

A keddi megemlékezés a Nádorvárosi Köztemetőben folytatódott, ahol Dr. Dézsi Csaba András polgármester, Szabó Jenő önkormányzati képviselő, Szabó Ákos a Győr-Szol Zrt. stratégiai igazgatója, valamint Rácz Attila a Pannon-Víz Zrt. elnök-vezérigazgatója koszorúzott a vagongyári áldozatok tiszteletére. Szabó Jenő kiemelte, a Győrt ért legsúlyosabb légitámadás első számú célpontja a vagongyár volt, ahol közel háromszázan vesztették életüket. Hozzátette, a mai napon rájuk és a többi ártatlan áldozatra is emlékezünk. „Szinte nincs olyan győri család, amelyik valamely rokon révén ne kötődne a vagongyárhoz, a közös emlékezés és tisztelet pedig kijár a Győrt ért támadás áldozatainak.”

Fotógaléria: O. Jakócs Péter

A vagongyári áldozatokra is emlékeztek – Televíziós szerkesztő: Németh Boglárka

Ártatlan civilek százai vesztek oda – Televíziós szerkesztő: Zombai-Kovács Ákos:

Korábban ma a témában:

77 évvel ezelőtt bombázták Győrt