A többi városhoz képest Győrben viszonylag alacsonyak a sírhely- és a ravataldíjak. Az már kevésbé közismert, hogy csak a temető bevételeiből nem lehetne fenntartani, működtetni a sírkertet. A veszteséget részben a tulajdonosi árkiegészítésből, részben a temetőt üzemeltető vállalkozás egyéb bevételeiből lehet, illetve kell fedezni.

Dr. Ladotsy Géza, a Jószív Temetkezési Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, az Országos Temetkezési Egyesület alelnökétől erre és számos más kérdésre is választ kaptunk.

A cikksorozat első részében a temetkezési helyekről beszélt, most a sírhelyek megváltásáról, s arról, miből tevődik össze a temetés költsége, s van-e fekete gazdaság a vállalatok közti versenyben.

A sírok lejárati ideje és megváltása

Hagyományos sír esetén 25 év múlva kell (lehet) újra megváltani a sírokat. A koporsós temetés esetén a lejárati időt 25 évvel ki kell egészíteni. A sírmegváltás ára Győrben a legalacsonyabbak közé tartozik. Régebben újra megváltani csak újabb 25 évre lehetett a sírt, a legújabb jogszabályok azonban lehetőséget teremtenek a sírhely 25 évnél rövidebb időre történő megváltására is.

Az örök nyugalom helyszíne lehet urnasírbolt (köztudatban urnakriptának is nevezik), vagyis egy kisebb építményben történő elhelyezés. A hagyományos kripták lejárati ideje 75, az urnakriptáké 25 év, de ezt az időt attól számítják, amikor megépítésére jogot szerzett a temettető. A fülkés urnás temetés lejárati ideje tíz év – mondta el az igazgató.

A Jószív ügyvezetője arra is felhívta a figyelmet: a hagyományos kripták építéséhez telepítési engedély szükséges, az ehhez használatos nyomtatvány a temetőgondnoknál beszerezhető. Az urnakripta telepítése lényegesen egyszerűbb, mint a hagyományos sírra épített síremlék.

Sokan cseréltetik ki a régi műkő sírköveket nemes kőre. Az elbontott régi kő elszállítása egyértelműen az ő kötelességük. Bonyolódik a helyzet, ha újabb halottat temetnek olyan sírba, ahol már nemes kőből készült síremlék van. A nemes követ ilyenkor állagmegóvási okokból el kell bontani, s a temetés idejére ki kell vinni a temetőből. Csak akkor hozható vissza, ha a megnyitott sír alkalmas a síremlék újbóli felállítására, mégpedig a lehető legrövidebb idő alatt.

A temetési költségek megoszlása a piaci szereplők között

Magyarországon a temetkezéssel kapcsolatos szabályokat az 1999-ben megszületett és azóta többször módosított törvény, kormányrendelet és helyi rendeletek szabályozzák. A betartása azonban sok vitára ad alkalmat. 2016 óta például rendelet szabályozza a számla kötelező tartalmát, ám érdemben ennek betartását gyakorlatilag senki sem ellenőrzi.

Dr. Ladotsy Géza a köztudatban sajnos kevésbé ismert történeteket mondott a fekete gazdaságról. Az egyik a hamvasztással kapcsolatos. Az országban 16 hamvasztó van, abból csupán öt található temetőn belül. (Az egyik a Jószívnél.) A temettető a hamvasztás megrendelésekor joggal feltételezi, hogy a törvény előírásait betartva, korrekt tájékoztatást kap, és így a legközelebbi, legolcsóbb hamvasztóba viszik a halottat. Ez azonban nem mindig van így. Főleg Budapesten működnek olyan temetkezési cégek, amelyeknek szállítókocsijuk sincs. Gyakran olyan hamvasztókba vitetik a holttestet – lehet, hogy az ország másik végébe –, melyek esetleg fondorlatos számlázási módszerrel, olcsóbban is elvégzik a hamvasztást. A hamvasztókba történő távolsági szállítások szakszerűsége is sok esetben megkérdőjelezhető.

Mi kerül a számlára?

A sírhelydíj a nádorvárosi temetőben egy egyszemélyes sír esetében, kiemelt parcellában 20 ezer 574 forint, a nem kiemeltben 11 ezer 938 ezer forint.

Vannak olyan városok, ahol 60-70 ezer alatt sírhely nem kapható. Budapesten az árak akár a 100 ezer forintot is meghaladhatják. Győrben a ravataldíj is alacsony, 13 ezer 500 forint. A költségek között a legmagasabb összeget a temetési kellékek teszik ki, hiszen akár 360 ezres koporsót vagy százezernél többe kerülő bronzurnát is választhat valaki.

A számlán fel kell tüntetni a hamvasztás árát. Kevesen tudják, de a gyászzene-szolgáltatásért is fizetni kell a szerzői jogvédőnek.

Közvetített szolgáltatások keretében a temetkezési cég gyászhirdetések megjelentetését, koszorúk, sírköves munkák, polgári szertartások megrendezését is vállalják, ezek költségeit azonban sokszor az ügyfél közvetlenül fizeti – általában számla nélkül – a szolgáltatóknak. Érdekesség, hogy a polgári szertartás költségeit elvileg fel kellene tüntetni a számlán, az egyháziét nem.

Dr. Ladotsy Géza szerint kegyeleti kötelesség a halottakkal és a hozzátartozókkal szemben a szakmai, emberi tisztesség. Ez nem jogi kérdés, ám ahhoz, hogy tiszta viszonyok alakuljanak ki, szükség volna a szakszerű, hatékony ellenőrzésekre.

Az első részben dr. Ladotsy Géza a temetkezési helyekről, a sírhelyek megváltásáról is beszélt:

Az elmúlás méltóságának is vannak szabályai