Ízig-vérig mai nő. Energikus, csinos és gyakran mosolyog. Anya és cégvezető, aki folyamatosan keresi az egyensúlyt a háromgyermekes anyai és a közel százharminc embert foglalkoztató ügyvezetői szerep között. Prohászka Andreával beszélgettünk.

Gyermekkorában mi akart lenni?

Hát, Tutti-főnök. Hatéves voltam, amikor édesapám megalakította a családi vállalkozást. Tudtam, ha oda bemegyek, mindig van fagyi, hiszen fagylaltporgyártással kezdtünk. Ma is elsősorban fejlesztéssel és élelmiszergyártással foglalkozunk. Én ott nőttem fel. Tizenhét éve kezdtem a Tutti Élelmiszeripari Kft.-nél, ez volt az első munkahelyem a külkereskedelmi főiskola után. Előtte nyaranta dolgoztam az üzemben, a raktáron kívül mindenhol. Most a vállalat ügyvezető igazgatója vagyok.

Hogyan éli meg az üzlet-család kettősséget?

Nem annyira nehezen, mint sokan gondolják. Segítenek a szüleim és számíthatok a férjemre. Ő elfogadta, hogy nekem több feladatom van a munkahelyemen és nem tudok klasszikus háziasszony lenni. Vállalta, hogy jobban kiveszi a részét az otthoni teendőkből. Ettől függetlenül én mosom a ruhákat, én főzök, s a takarítás egy részét is megcsinálom. Tíz és fél, hat és fél, három és fél évesek a gyerekeink. Nagyfiam, Alex önállóan végzi a dolgát, Dani, a középső most kezdte az iskolát, a legkisebb, Katinka pedig az óvodát. Szerencsére nem gyakran betegek, de ha úgy alakul, akkor természetesen otthon maradok velük.

Nehéz beosztani az időt?

Az egészben ez a művészet. Az egyik legfontosabb, amit apukámtól tanultam: a legértékesebb dolog az idő, ne hagyjam, hogy bárki rabolja tőlem. A kollégáim is tudják, ha öt sornál hosszabb e-mailt írnak, akkor nem olvasom el, mert nincs rá időm. Én is tömören fogalmazok. Nem szeretek hosszú megbeszéléseket tartani, a munkatársaim idejét sem rabolom. Sokszor több dolgot csinálok párhuzamosan. A jó szervezés elengedhetetlen.

Mi jelenti önnek a kikapcsolódást?

Imádok főzni! Anyukámtól tanultam az alapokat, és középiskolában, a Krúdyban tantárgy volt az ételkészítési ismeret. Olyan családból jövök, ahol az evés központi téma. Szeretek kísérletezni, az alap a magyar és az olasz konyha, de nem okoznak gondot az ázsiai ízek sem.

Karácsonykor is kísérletez?

Ilyenkor hagyományosan halat és kacsát eszünk. Karácsony másnapján viszont könnyebb ételt készítek, általában valamilyen tésztafélét. Az ünnep nem lenne teljes mézeskalács nélkül, rengeteget sütünk belőle, de itt a gyerekeké a főszerep, én csak besegítek.

Sportol?

Sétálok vagy futok heti két-három alkalommal egy-egy órát esténként. Pihentető, hogy senki nem szól hozzám és arra megyek, amerre akarok. Közben zenét hallgatok.

Az édesapja büszke a lányára?

Igen, már legalább kétszer mondta életemben. Ő nem szórja a dicséreteket, nem könnyű az elvárásainak megfelelni.

Nőként és cégvezetőként min változtatna, ha lehetősége lenne rá?

Nagyon szeretném, ha a munkáltatói oldalról változna a női munkavállalókhoz való hozzáállás. Egy kisgyerekes anyukának teljesen irreális a napi 8 órás munkaidő, ezt egy bölcsis gyerek mellett nem lehet megoldani. Sokan visszamennének dolgozni, ha lenne rá lehetőségük 4, 5 vagy 6 órában. Nálunk ez jól működik, én még az ügyvezetést is hat órában kezdtem. Mindig elérhető vagyok telefonon, de nem tudok ott lenni mindig.

Jó lenne az is, ha több nőt lehetne vezető pozícióban látni. Nem gondolom azt, hogy egy nő jobb, mint egy férfi, de mi ösztönösebbek, empatikusabbak vagyunk, jobbak a megérzéseink. Egy nőnek teljesen más látásmódja van, s az egy férfi látásmódjával kiegészülve a lehető legjobb koncepció.