A lángos népszerűsége megkérdőjelezhetetlen. Van, aki a simára, van, aki a sajtos-tejfölösre esküszik. Sokan a nyárhoz kötik, pedig minden évszakban kiváló. Persze ha jó a tésztája, ha frissen sütik és finom feltétekkel pakolják meg. Győrben az igazi Forró lángos titkát ki más ismerné jobban, mint Forró Takács Hajnalka?!
Na de hogy jut el egy zöldségkereskedő a lángossütésig?! Talán ez az egyik legérdekesebb kérdés, ami felmerülhet a győriekben, ha ellátogatnak a Virágpiacon nemrégen nyílt Forró Lángoshoz, s meglátják a csupa mosoly Forró Takács Hajnalkát, akit bizony nagyon is jól ismernek a belvárosban.
„Az anyósom negyven éven keresztül várta a vásárlókat a virágpiaci bódénál lévő zöldségesben. Alkalmazottként dolgoztam itt én is, mígnem egymásba szerettünk a főnökömmel, aki azóta a férjem és a gyermekem édesapja is. Családtagként is folytattam a „zöldségezést”, viszont sajnos a Covid-járvány nekünk is betett: a bezárás mellett kellett döntenünk. Viszont a bódé itt árválkodott, s szerettünk volna vele valamit kezdeni.” – mesélte Hajni a romantikusabb, és a kevésbé kellemes részeket is, amik viszont kellettek ahhoz, hogy megszülessen az elhatározás: új lángosozót kell nyitni a győri belváros szívében!
„A bódé ugye a miénk, és a Virágpiacot is mindig az otthonunknak éreztük. Úgy voltunk vele, hasznosítani is jó volna, illetve egy kicsit szerettünk volna nagyobb életet csempészni az egykor nyüzsgő Virágpiacra. Otthon a családnak gyakran sütöttem lángost, s egyre többet mondogatták, hogy annyira finom, hogy bizony bele kellene vágnom egy lángossütőbe! Eleinte kételkedtem, de végül beadtam a derekam…” – mesélte nevetve az egyébként is mindig mosolygós Hajni, majd arra is rátért, hogy ő a burgonyás lángost készíti, mert náluk ez vált be, s egyébként is szereti a régi, kipróbált recepteket, ételeket.
„Kizárólag kézzel gyúrom a tésztát, liszt, sima élesztő, só, kis cukor és burgonya kerül bele. S ha valaki megkérdezi mitől lesz igazán jó, akkor azt szoktam mondani, hogy a szívemtől és a lelkemtől, amit beleadok! Mert ez így van: szeretek itt lenni, szeretek az emberekkel beszélgetni, s kérdezgetni őket, hogy „de tényleg finom volt?!” Szerintem kell a visszajelzés, hiszen nekem az az öröm, ha ízlik, amit készítek! Akik pedig visszatérnek újabb adagokért, azoknak roppant hálás szívvel készítem a következőt, a következőt és remélem még a sok-sok következőt!”
Hajni azt mondja, egyébként az is nagyon fontos, hogy ha valaki ételt kínál az embereknek, csakis olyat adjon ki a kezéből, amit ő is szívesen fogyasztana. S bár ez közhelynek tűnhet, de ezen rengeteg minden múlik! Na meg persze az alapanyagokon, amire a Forró Lángosban különösen figyelnek.
„Mindenből a minőségit igyekszem beszerezni! A fokhagymát környékbeli termesztőktől veszem, tejfölből csakis a 20 százalékost használom, sajtból sem növényit, hanem olyat, ami tényleg tejből készült. Figyelek a fokhagymás „kencére” is, mert tudom, hogy sokan vízbe, vagy rossz minőségű olajba keverik bele. Én ellenben olívaolajba szóróm a hibátlan gerezdeket, majd botmixerrel vegyítem, így egy finom, kenhető állagú krémet kapok, amiről nagyon jó visszajelzések érkeznek. Egyébként a sima, fokhagymás lángosból kérnek legtöbbet a vendégeim.”
Ahhoz pedig, hogy minden olyan legyen, ahogy Hajni azt elvárja magától, augusztus eleje óta igencsak korán kel, s bedagasztja az első, nem kis adag tésztát. Azt mondja, 10 perc gyúrás minimum kell, akkor lesz szép buborékos a tészta. Következik egy fél-egy óra pihentetés, ami a hűtőben történik, hisz így nem tud túlkelni a tészta, 2-3 órán át pedig bőven megőrzi azt a minőségét, amire Hajni garanciát vállal. Ám szerencsére olyan ütembe fogy a lángos, hogy amúgy sem lenne ideje a tésztának túl sokat pihennie, mert hamarosan landol a sütőben… Ami egyébként Olaszországból érkezett s benne a legjobb minőségű sütőolajat használják, ami nem büdös, nem ég és a lángos sem szívja meg magát vele.
Hajni egyébként azokra is gondolt, akik nem lángosozni szeretnének, így többféle melegszendvics és palacsinta is kapható. Ezeknél ugyancsak törekszik a minőségi, friss alapanyagokra, s csakis frissen készülnek. A gombakrémet természetesen ő főzi, s úgy tűnik, a vendégek a melegszendvicseket is szívesen fogyasztják.
„A lángos, a melegszendvics és a palacsinta tekintetében is a klasszikus ízek híve vagyok. A lángos az szerintem legyen lángos, a palacsinta meg palacsinta, lekvárral, kakaóval és így tovább! A melegszendvicseknél pedig az évek alatt már bizonyított a gombás, a sonkás és a szalámis, így ezek nálam is étlapon vannak. Persze ez nem azt jelenti, hogy én nem szeretem megkóstolni az újdonságokat! Ám úgy vagyok vele, hogy a régi jól bevált magyar konyha annyi finomságot kínál, amit egyszerűen meg kell őriznünk. Ahogy azt is, hogy mindent frissen készítünk! Nem tehetem meg, hogy előre lesütök pár darabot, s azt adom a sietősebb vendégnek. Egy lángostészta megsülése körülbelül 5-6 percet vesz igénybe, ennyivel kérem, hogy mindenki kalkuláljon!”
Hajni vallja, hogy egy elégedett vásárlónál jobb hírvivő nincs, így örül annak, hogy egyre többen és többen szavaznak bizalmat a Forró Lángosnak. Egyelőre főleg az idősebbek vásárolnak, de a fiatalok is fokozatosan fedezik fel maguknak a helyet. Nincsenek könnyű helyzetben a lángosozók manapság, hiszen a klasszikus magyar ételek nehezen veszik fel a versenyt a trendi gyorséttermekkel, de Hajnalka bizakodó.
„Szeretném, hogy minden korosztály, minden időben tudja: egy friss, jó lángos kiváló választás lehet, akár főétkezésnek is! Szeretném, ha nagyobb élet lenne a legendás győri Virágpiacon, ha az emberek leülnének nálunk, vagy itt körülöttünk a padokra, beszélgetnének, megpihennének, ennének egy jót. Sajnos egyre kevesebb a termelő a Virágpiacon, ők nagyon-nagyon hiányoznak! Jó volna, ha többen meglátnák a lehetőségét a helyben, s jönnének árulni, hogy újra pezsgő élet legyen a téren! Mi, akik itt nyitottunk vállalkozást, igyekszünk mindent megtenni, a többi már csak a vásárlókon, a győrieken múlik.” – zárta lelkesen Forró Takács Hajnalka, aki máris sietett vissza, hiszen ebédidőhöz közeledve egyre többen álltak sorban a bódénál. Egyébként a fiatalasszonynak őszre már segítsége is akadt Ildikó személyében, aki szinten ismerős, kedves arc lehet a belvárosiaknak, s aki rengeteget tud a lángoskészítésről.
Mert a lángos egy finom, magyar étel, ami évszaktól függetlenül jól esik. Csak úgy önmagában, vagy egy kiadós bableves után, rendszeresen mondjuk egy forró tea mellé uzsonnára, esetleg egy baráti beszélgetés mellé egy jó hideg sörrel leöblítve… A Forró Lángosnál pedig azt is nagyon tudják, miként kell úgy elkészíteni, ahogy az tényleg a nagykönyvben meg van írva: frissen, forrón, hólyagosan, roppanósan-puhára, sósan, mennyei fokhagyma, tejföl kenéssel és sajtszórással…