Az adventi koszorú, mint egy óra jelzi várakozásunk fokozódását, hiszen minden gyertya meggyújtásával közelebb kerülünk a világ világosságának, Jézus Krisztusnak a születéséhez.

Az első adventi koszorú 188 évvel ezelőtt készült egy evangélikus diakóniai otthonban, ahol a lelkész a gyerekeknek próbálta érthetővé tenni a készület jelentőségét. Nálunk a gyertyák fehérek, a színes gyertyák megjelenése a római katolikus egyház liturgiájához kötődik. A lilák a bűnbánati időszakra utalnak, a rózsaszín pedig az örömre.

„Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!” (Fil 4.4.) A bibliai ige felszólítása advent harmadik vasárnapjához kapcsolódik, mely azt jelzi, hogy egyre közelebb van már az Úr érkezése. Hisszük és valljuk, hogy az öröm Isten ajándéka. Ő ajándékozta nekünk az életet, s érdekes módon az öröm érzetét az életfunkciókhoz kapcsolta. Mennyire tudunk örülni a szeretet megnyilvánulásainak, az ételnek, a sikernek, az élet továbbadásának. Adventben Jézus Krisztus érkezésére, születésére készülünk, ami örömteli ünnep. Annak örülünk, amit ő maga tett földi élete során az emberek megmentéséért, az örök életre való eljuttatásáért. Az új egyházi év elején ilyenkor hosszabb útra indulunk. Ennek a kezdete, hogy az Isten elkészített számunkra valamit az ő érkezésével, mely később a földi szolgálatával, halálával, feltámadásával, győzelmével kiteljesedett, s minderre meghívott bennünket.