152 évvel ezelőtt, 1870–71 telén egy új és egyre népszerűbb téli sportnak kezdtek hódolni a győriek: a korcsolyázásnak. A Győri Korcsolyázó-Egylet első nyilvános eseménye a korabeli híradások szerint kétezer nézőt vonzott. A városban 1889-ben nagy sikerű bemutatót tartott „a magyar jégkirály”.

A győri egyesületi korcsolyázás hőskorát Némáné Kovács Éva dolgozta fel a Győri Szalonban több, izgalmas és korabeli forrást felvonultató cikkében. Ezek felhasználásával nyerhetünk most bepillantást a győri közösségi korcsolyázás kezdeteibe, a szerző hozzájárulásával.

Londoni, majd bécsi mintára Magyarországon először 1869 decemberében alakult meg a Budapesti Korcsolyázó Egylet 400 taggal. A divatos korcsolyázás Győrött is egyre népszerűbbé vált. 1869–70 telén először a Kálvária melletti réten találtak csúszkálásra alkalmas helyet a győriek, ahol a város hölgyei is megjelentek. A jégsport hódolói alig egy évvel a budapesti megalakulás után, helyben is egyesületbe tömörültek. 1870. november 27-én nagyszámú érdeklődő jelenlétében a megyeházán kezdődött meg a „Győri Korcsolyázó-Egylet” megalakítása, az országban az elsők között. Zalka János püspök is a megalakult egylet tagja lett, ő adta használatba az egyesületnek a győrszigeti fürdő melletti területet, püspöki tulajdont.

Az egylet néhány hét alatt, december közepére már 200 tagot számlált. Az első egyesületi korcsolyázást 1870. december 29-én tartották Győrött. A megjelent 140 tag kecses (és kevésbé kecses) siklását a Győri Közlöny korabeli tudósítása szerint mintegy kétezer érdeklődő figyelte izgatottan a Rábca partján.

A következő hónapban Győr-Szigetben rendeztek korcsolyázóünnepélyt, és a korcsolyázás hamarosan annyira népszerű lett a városban, hogy 1872-ben az első versenyt is meghirdették, külön férfi és női kategóriákban. Győrben különösen sok embert vonzottak az esti, lampionos „jégünnepélyek”. Az ilyen eseményeken rendszerint a tűzoltó- vagy a katonazenekar szolgáltatta a zenét, és fényjáték is várta a résztvevőket.

Az 1880-as évek nehézségei után 1885-ben éledt újjá a győri korcsolyázó egyesület. Zechmeister Károly, az egylet elnöke 1886-ban kérvényezte, hogy a Rába folyó partján, a Hosszú híd mellett (a mai Petőfi híd valamikori elődje) a város tulajdonában lévő úgynevezett „Prater területén” állandó korcsolyapályát alakíthassanak ki. Ez a terület lett a tereprendezés után az új egyesületi jégpálya.

1889-ben a „magyar jégkirály”, a Győr-Moson-Sopron megyei Öttevényről származó Földváry Tibor győri bemutatójától volt hangos a sajtó. „Az ország első bravurkorcsolyázója a közönséget vakmerően merész, igazán művészies, elegáns figuráival és finominális mutatványaival” ejtette ámulatba. Földváry Tibor 1895-ben Európa-bajnoki címet szerzett Budapesten, majd visszavonulása után kidolgozta a korcsolyasport versenyrendszerét.

Az 1890-es évek derekán már két korcsolyaegyesület és pálya működött a városban. A Rába partján a Hosszú híd melletti drágább belépti díjas pályát (ez volt a Győri Korcsolyázó-Egyleté) a tehetősebb közönség látogatta. Szerényebb viszonyok mellett, verklizenére lehetett korcsolyázni a Győrszigeti Korcsolyázó-Egylet szigeti jégpályáján.

A Győri Korcsolyázó-Egylet 1896-ban ünnepelte fennállásának negyed évszázados jubileumát. Mivel az ártérben lévő, ekkorra már 18 ezer négyzetméteres jégpálya működése az időjárás és a Rába szeszélyének volt kitéve, az egyesület egy állandó mesterséges jégpálya létesítését és a korcsolyapálya megvilágítását tűzte ki célul. Végül jóval később, 1922. január 15-én az Andrássy úton, a volt városi tornakertben nyílt meg az első győri műjégpálya, amely kérészéletűnek bizonyult, hűtési gondok miatt egy hónap múlva bezárt. Az igazi, tartós műjégpálya hatvankét évvel később, 1984-ben épült meg Kiskúton, a város, a Győri Jégsportért Alapítvány és több vállalat összefogásával. Ugyanitt 2020 őszén az ország legmodernebb jégcsarnokát adták át. A téli és a jeges sportok pedig máig töretlen népszerűségnek örvendenek Győrben.