P. Csapucha Adrienn kolléganőnk jegyzete.

Van egy este, amikor az sem baj, ha más vagy. Mikor felveszed a hercegnőruhát álmaid tűsarkújával, elkészül a mesés smink és a tökéletes frizura, és annak minden varázsával megéled a nőiességed. Valahogy így készültem én is az idei Médiabálra, mely hosszú évek után tért vissza Győr kulturális kínálatába. A rohanó hétköznapokban nehéz mindig a legjobb formádat hoznod, sőt szinte lehetetlen, így én is borzasztóan vártam, hogy magamhoz képest a nagybetűs nő legyek. Kritikusan álltam a tükör előtt, de közben elégedett voltam a végeredménnyel és örömmel konstatáltam, hogy nekem van a legjobb fodrászom és sminkesem. Az est is hozta a hozzá fűzött reményeket, a kollégák társaságában széttáncoltam a cipőmet. De igen, más voltam, akadtak olyanok, akik meg sem ismertek, úgyhogy próbáltam megőrizni a formám és két nappal később is nézegettem a begöndörített fürtjeimet. És nem, nem aludtam ülve, bár tény, hogy vicces lett volna, ha ezt az áldozatot is vállalom, csak hogy felidézzem az átélt élményeket, a mélyen belém ivódott érzéseket. Mert a bálok ezt hozzák ki belőlünk, élvezzük ezt az időszakot, mikor egymást váltják a táncos kavalkádok, például az első Győri Bált, mely rengeteg meglepetést kínál…