Csütörtökön elstartolt a III. Győri Klíma EXPO, melyet a fenntarthatóság és környezettudatosság jegyében szerveznek meg évről-évre az Olimpiai Sportparkban. A standok mellett kerekasztal beszélgetések és előadások is színesítik a háromnapos programot. A csütörtök esti sztárvendég Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország alapító tulajdonosa, a Cápák között televíziós műsor zsűritagja, befektető adott elő arról, cégei hogyan alkalmazkodnak a XXI. századi klímaváltozás kihívásaihoz.
A Győr+ Média stábja az előadást követően kérdezhetett is az üzletembertől, akit teltház várt a győri sportcsarnokban.
– Mit szól ahhoz, Győrben ekkora hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre? A városban működik Környezetvédelmi Bizottság, a Klíma EXPO-t pedig már harmadszorra rendezik meg.
– Gratulálok Győrnek. Nemrég Budapesten is voltam egy ilyen konferencián, ez nagyon fontos. Nem csak divat a környezetvédelem, hanem aktuális is. Ezek nagyon jó kezdeményezések. Roppant fontosak a fórumok! Azért is szoktam elvállalni, mivel az ipart és a gazdaságot is közelebb kell hozni a fogyasztókhoz. Vannak pro és kontra érvek, de nem minden fekete és fehér, ezeket pedig csakis párbeszéddel lehet megoldani. A legutóbbi környezetvédelmi kongresszuson egy környezetvédő hölggyel voltam szembeállítva és nagyon hasznos volt, hiszen mindenki levonhatta a tanulságokat. Nem lehet általánosítani! Tudomásul kell venni, hogy 1830 óta van műanyag a világban, tudomásul kell venni, hogy hét és fél, nyolcmilliárd embert kell etetni és itatni ellenőrzött körülmények között, ügyelve a higiéniára. Hiszen például a középkorban persze volt cserépedény, de pestis járványok is, tehát volt sok olyan probléma, amit a biztonságos csomagolás megold. A műanyagot nem szidni kell, hanem nem szabad szemetelni, megoldást kell találni! 2024-től pedig Magyarországon is, fizetős, visszaváltós rendszer lesz. Ezen felül az újrahasznosítást is meg kell oldanunk. A gyárak, az ipar, tehát mi, igenis fel vagyunk készülve arra, hogy ezeket újrahasznosítsuk!
– Milyen erőfeszítéseket, lépeseket tesznek az önök annak érdekében, hogy a környezettudatosság jegyében termeljenek és a termékeket környezetbarát módon jutassák el a fogyasztókhoz?
– Rengeteg dolgot: a carbon lábnyom, a káros anyag kibocsátás csökkentése, a palackok visszagyűjtése, napelemeket próbálunk telepíteni. Több milliárdos beruházásaink vannak arra, hogy minél energiatakarékosabb berendezéseink legyenek, próbáljuk lecsökkenteni a kamionoknak az utaztatását, raktárbázisokat működtetünk ezért. Nagyon sok az import termék, több ezer kilométert tesznek meg a kamionok az egyik külföldi üdítőital gyártó cég áruinak szállítása miatt. Ez egy termék, de ez meg lesz oldva! Jövő évtől ugyanis a tervek szerint Szentkirályon fog készülni, ezáltal sok kamiontól mentesül majd például Győr is, ha az M1-es forgalmát nézzük. A Káli-medencében pedig van egy gyárunk, ami természetvédelmi területen van, ott nagyon fontos, hogy a bioszférát megóvjuk. Madárszállót is építünk a Kékkúti üzemben, illetve egy egykori tavat próbálunk újraéleszteni, hiszen tisztítóberendezést állítottunk fel a szennyvíznek, és ezt az egykori mederbe töltjük bele. Igyekszünk egy ökoszisztémát létrehozni. Ezek kis dolgok, de hogyha ezt mindenki látja és magáévá teszik, akkor előbb-utóbb mindenki elkezdni csinálni, és ennek lesz létjogosultsága, jelentősége.
Galéria: MekliZ Fotóstúdió
– A környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár csütörtökön jelentette be, hogy 2024-től kötelező visszaváltási rendszer működik majd Magyarországon is, így az üveg, műanyag és PET palackokat pénz ellenében kell majd visszaváltani. Mit gondol erről, Magyarországon erre mi lesz a reakció?
– Ez az egész világon működik. 1990 óta Amerikában, egy jó ideje Nyugat-Európában is. Szenzitívek vagyunk mi magyarok az élelmiszernek a fogyasztói árára, de egyszer meg kell húzni a vonalat, hogy egészséges élelmiszert akarunk-e és azt környezettudatosan akarjuk-e előállítani, hiszen ez mindenképpen drágább lesz. Ha környezetet akarunk védeni az mindig drága lesz, pénzbe kerül, hiszen anélkül nem működik. Én egyébként nem félek ettől, a fogyasztók fogják nyilván megérezni ezt az árban, de azért azt tudni kell, hogyha szétnéz mindenki a világban, Magyarországon van és volt a legolcsóbb ásványvíz. Ilyen olcsó ásványvíz nincs máshol a világon! Tulajdonképpen az újrahasznosító rendszer bevezetésével és a fogyasztói ár növekedésével az európai árakat fogjuk utolérni. Nyilván szokták mondani, hogy ehhez az európai béreket is érjük utol, de én azt gondolom ezen a téren is felzárkózás látható, legalábbis nálunk a cégnél középvezetői szinten például már elég rendes nyugat-európai fizetést adunk és azt sem mondanám, hogy olyan rossz autóval járnak.
Balogh Levente szerint fontos az övéhez hasonló cégek és üzletemberek példamutatása, hiszen fontos eredményeket a környezetvédelem területén is csak közösen érhetünk el. A III. Győri Klíma EXPO-n tehát ehhez hasonló fontos kérdéseket és ötleteket is bemutatnak például a standokon is, a programok pedig szombat délutánig tartanak