Mária és a velős csont

Bánsági Ildikó a Győr+ vendége

filmarchív.hu

Bánsági Ildikó még főiskolai hallgató volt, amikor Huszárik Zoltán rendező felkérte Mária szerepére a Szindbád című legendás filmben, Latinovits Zoltánnal egy jelenetben. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett  Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznőt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját a forgatás kulisszatitkairól is kérdezte Farkas Mónika a Győr+ Estében, a Győr+ Filmklub ma esti mozija kapcsán.

Tavaly nyáron, hét éves szerződést követően felmondott a Nemzeti Színháznál. Azóta mi történt önnel?

Januárban elkezdtem próbálni a Nine című musicalt a Budapesti Operett Színházban. Federico Fellini Oscar-díjas 8 és ½ című remekműve a filmtörténet első rendezői önvallomása, egy zseniális és újító alkotás, ami nagy hatást gyakorolt más művészekre is. Az 1980-as évek elején Mario Fratti feldolgozásában, Arthur Kopit librettójával és Maury Yeston zenéjével és szövegével készült el a Nine című musical.  Ebben Maia-t Guido anyját alakítom, a filmben Sophia Loren játszotta a szerepet. Nagy energiákat fektettem bele, ének- és táncpróbák, finálé próbák voltak, majd március 7-én bejelentették nem lesz bemutató. Éppen a napokban kaptam emailt, hogy szeptember végén kerül színpadra a musical. A Játékszínben átveszek egy szerepet egyik lebetegedett kolléganőmtől, most tanulom a szöveget, és ha hívnak, szinkronizálok is. Még mindig minden bizonytalan számomra, pedig be is vagyok oltva, intézem a mindennapi teendőket, de már unom ezt a fajta életet.

Beszéljen a szinkronszerepekről, Meryl Streep és Diane Keaton magyar hangja is volt. Min múlik, hogy ki szinkronizálhatja őket?

Régen úgy volt, hogy én szinkronizáltam mindkettőjüket, ha éppen nem értem rá, akkor is megvártak. Később, amikor sok szinkronstúdió lett, már nem vártak rám, mást hívtak. Ma már casting van, egy-egy korosztály hangmintát ad és kiválasztják, ki lesz a szinkronhang.

Hogyan tudja megőrizni szép csengő-bongó hangját?

A sok erőltetéstől a hang elmélyül, elfárad, öblösebbé válik, de attól is megváltozik, hogy milyen érzelmi állapotban vagyunk. Amikor van belső energia, megvan az életkedv, akkor csengő-bongó, ha nincs jól valaki, akkor mélyebb a hangja.

Beszéljünk a Szindbádról, ön 1971-ben, harmadéves főiskolásként debütált benne, egy jelenetben Latinovits Zoltánnal, Fábri Zoltán rendezésében.

Zseniális volt az a korszak, aki harmadéves lett, állandóan szerepelhetett valahol. A filmrendezők bejöttek az osztályterembe és megnéztek egy órát, vagy egy vizsgát, és válogattak. Így volt ez a Színdbád esetében is. Kihívtak a filmgyárba, egy egynapos szerepre. Sokat jelentett nekem Huszárikkal beszélgetni, Latinovitsal találkozni, filmet forgatni. Emlékszem, Huszárik finom instrukciókat adott, amikor valaki megszólalt, és ő csendre intette, mondván: a művésznő dolgozik. Ez én voltam. Meg is hívott Veszprémbe színésznőnek, de én egy félreértés miatt Debrecenbe szerződtem. Láttam a képeket, amit Sára Sándor készített, és ott voltam a bemutatón a szüleimmel, ahol ki volt írva a nevem. A premieren az étkezős jelenetek kapcsán, főleg amikor megláttam a velős csontot, nagyon éhes lettem, de azóta is, ez az étel az egyik kedvencem.

Latinovits esetében mennyire vált külön a színész és az ember?

Ugyanaz volt, nem vált külön a színész és az ember. Lírikus, romantikus alkat volt, senki nem tudott úgy verset mondani, mint ő, élőben. A felvételek ezt nem adják vissza. Fantasztikus színész és ember volt. A filmben a művészi alázat, a csend teremtette meg a hangulatot, erre külön nem lehetett felkészülni.

Milyen volt Ruttkai Évával, Dajka Margittal dolgozni?

Évát csodáltam, egyszer egy színpadi jelenetben elcsúsztam, ő pedig felkapott. Szájon kellett volna csókolnia, de ő odatartotta az ujját a szája elé, és úgy csókolt meg, nagyon érdekes volt ez számomra. Arra emlékszem, egyszer Dajka Margittal egy kupéban várakoztunk a jelenetünkre, nagyon tetszett nekem, ahogy csevegett, csacsogott és gyönyörű kis fogacskái voltak.

Milyen sikere volt a filmnek a 70-es években?

Akkoriban sokat írtak Latinovitsról, Ruttkairól, Dajka Margitról, mi fiatalok erre nem nagyon figyeltünk, mentünk tovább. Így több évtized távlatából rácsodálkozunk egy-egy filmre, hogy jé, ebben is szerepeltem, milyen jó is volt. A mozi nagy sikeres volt, máig is az. Nekem ez volt az elő nagyjátékfilm szerepem, boldog voltam, hogy Huszárikkal forgathattam.

A Szindbád című filmet, a Győrplusz Filmklub nézői a Győr+ Televízió műsorán május 8-án 19.30-tól láthatják, ismétlése május 15-én 16 órától lesz.

A filmről korábban ITT írtunk.

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg: