Már javában a második félévben járnak az általános iskolások, mostanra pedig a kis elsősök is beilleszkedtek a sulis hétköznapokba. Nagycsoportos társaiknak és szüleiknek azonban már csak bő egy hónapjuk maradt a beiratkozásig. Fekete Szabolcs, a Győri SZC Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója pedig segít az eligazodásban.

Kik a beiskolázás szereplői?

Négyszereplős a történet, az első és a legfontosabb az maga a gyerek, akit ennyi idős korban a szülők képviselnek beiratkozáskor, a második nagy csoport az iskolafenntartók: a legnagyobb a tankerület, aztán a szakképzési centrum, az egyházak és végül az alapítványok. Hatalmas szerep hárul a járási hivatalokra is, akik a törvényességet képviselik és természetesen a legnagyobb szerepe az iskoláknak van. 

Hogyan zajlik a folyamat? Mikor kezdődik, mik a lépések?

Azt gondolom, hogy a szülők többsége már hónapokkal ezelőtt meghozta a döntését. Már középső csoportban, nagycsoportban meg már erőteljesen gondolkodnak, a gyerekeik képességének, gondolkodásmódjának, fizikai állapotának melyek azok az intézmények, amik leginkább megfelelnek. Abban az esetben kötelező a gyermeknek iskolába mennie, ha az adott évben augusztus 31-ig betöltötte a 6. életévét.

Amennyiben a szülő úgy gondolja, hogy még nem érett erre a gyermeke, akkor módjában áll az Oktatási Hivatalhoz fordulni egy kérvénnyel január közepéig, és kérheti legfőképpen sajátos nevelési igényre, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekre hivatkozva azt, hogy a gyerek még egy évet az óvodába töltsön. Amennyiben ez a közös megegyezés az Oktatási Hivatal és szülő között megtörténik, akkor 7 éves koráig a gyermek óvodában maradhat, onnan viszont már nincs több halasztás. Egy halasztási lehetősége van összesen a szülőknek, illetve a gyerekeknek, 7 éves kortól már iskolába kell lépniük.

Nálunk itt a Móra iskolában az a szokás, hogy készülünk a szülőknek, gyerekeknek különféle programokkal, megmutatjuk milyen lehetőségek vannak az intézményben. Mi ezt már ősszel elkezdjük, ahogy az iskolák döntő többsége is ezt teszi, és akkor megismerik a képzési kínálatokat. A hivatalos jelentkezés pedig április 20-21, amikor maga a beiratkozás van. Előtte április elején a szülők a Kréta online rendszer felületén már az adatokat fel tudják vinni, ez megkönnyíti a személyes beiratkozást. Én ezt leginkább asztali számítógépen vagy laptopon ajánlom, mert az alkalmazásnál lehetnek fennakadások.

A beiratkozásra a szülőknek nagyon sok dokumentumot kell magukkal hozniuk, amelyet be kell mutatni törvényesen. Ezek a gyerek személyi igazolványa, az anyakönyvi kivonata, lakcímkártyája, adókártyája, TAJ kártyája esetlegesen, ha a gyermeknek van valamilyen szakvéleménye pedagógiai szakszolgálattól, amit az iskolának tudnia  kell. A szülőnek kell hoznia a személyi igazolványát, lakcímkártyáját. Ha ezeket a szülő előre feltölti a Kréta felületére, akkor nyilván ez felgyorsul és kevesebb időt kell az iskolában tölteni a beiratkozási napokon. 

Hova jelentkezhetnek a gyerekek? 

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy szabad iskolaválasztás van Magyarországon. Én azt javaslom a szülőknek, hogy oda regisztrálják a gyerekeket április 20-21-én, amit leginkább a gyerek számára jónak tartanak. Ha az adott iskola, ahová szeretnék a gyereket íratni, az nem a körzeti, de mindenképpen az a cél, az az iskola megteheti, hogy elutasítja, de hogyha nem oda íratják, akkor esély nincs rá, hogy abba az intézménybe kerüljön a kisgyerek.

A körzetis iskolának mindenképpen fel kell vennie a gyereket, tehát, amikor megtörténik a jelentkezés április 20-21-én, az iskolák ezt látják, azzal fordulnak a fenntartójukhoz és ott eldönthetik, hogy az adott gyermekmennyiséget fel tudják venni vagy sem.

Mi történik, ha nem veszik fel a gyermeket abba az iskolába ahová jelentkezett?

Az az iskola, amelyhez körzetileg tartozik természetesen biztosan felveszi, de ha mást jelölt meg akkor öt napja van a szülőnek a határozat kézhezvételétől, hogy fellebbezést nyújtson be, vagy ezt a döntést elfogadja. Ha elfogadja, öt napon belül be kell íratnia a gyereket a körzetes iskolába, akinek viszont kötelező fogadnia a gyermeket. Az iskoláknak elég nehéz dolguk van ebben az 5-10 napban, hiszen meg kell saccolni azt, hogy a saját körzetükben lévő gyerekek közül hányan vannak más iskolákhoz kötve, mert ő nekik fent kell tartani helyeket, hiszen akik körzetileg oda tartoznának, de máshova jelentkeztek, és nem nyertek felvételt, azokat nekik fel kell venni. Én ehhez még annyit tennék hozzá, hogy azt gondolom a normál osztálylétszám az nem harminccal kezdődik. A gyermekek érdeke az, hogy egy normális osztálylétszámban tanuljanak.

A Mórában hány osztály van egy évfolyamban? Milyen képzésekkel várják a kicsiket?

A Móra elég nagy iskola, 642 gyerekünk van, évfolyamonként három osztályban. Az ideális létszám: 25-27 fő osztályonként, így az elmúlt években helyhiány miatt kellett elutasítanunk gyerekeket. A képzési paletta elég széles: az “A” osztályunk egy idegen nyelvi irányultságú, a “B” osztály egy vizuális, digitális kultúra irányultságú osztály, a “C” osztály pedig hagyományos élsportolói osztály, Győrben azt gondolom ez meglehetősen ismert és elfogadott képzési paletta. 

TV-s szerkesztő: Németh Boglárka