A garázsban, teraszon, verandán teleltetett növényeinket már biztonsággal kitehetjük a szabadba. Érdemes borús időt választani vagy inkább késő délután kitenni a növényeket, és a legjobb, ha nem a tűző napra tesszük ki őket, mert a fényszegény környezetből kikerülve könnyedén napégést szenvedhetnek, ami akár maradandó is lehet.

Érdemes a talaj felső rétegét megújítani. Egy 3 ágú kapával vagy egy meghajlított villa segítségével a talajt távolítsuk el, ügyelve a gyökérzetre. Ha a cserépből ki tudjuk emelni a növényt, akkor az alsó régióval is tegyünk ugyanígy. Távolítsuk el a régi földet és tegyünk a helyére jó minőségű kerti föld (2/3) és érett komposzt (1/3) keverékét, vagy jó minőségű virágföldet. Átültetést követően ne locsoljuk meg tápoldattal, azzal legalább 2-3 hetet várjunk. Az alapos locsolást viszont ne felejtsük el.

Sok kertbarát kérdezi, hogy érdemes-e a gyepet szellőztetni. Igen, érdemes, és még májusban sem késő fűnyírást követően késes gyepszellőztetővel (a rugós gépek csak egy gereblyézéssel érnek fel) egy irányban megjárni. Keresztirányba nem szabad gyepet szellőztetni, mert azzal nagyon megtépjük a gyep tövét.

Ha azt érezzük, hogy nagyon ritka lett, érdemes 2-3 dkg/m² fűmag keveréket rávetni. A fűmagkeverék legalább 4-5 fajtából álló keverék, melynek lényege, hogy egy-egy fajta gyorsan kikel, míg mások lassan, de annál tovább megmarad. Érdemes használatnak megfelelőt választani.

Vetést követően 2-3 hétig ne adjunk tápanyagot a fűnek, főleg ne sima nitrogén műtrágyát, mert attól csak nyúlik a fűszál. Az igazi gyeptrágyák nitrogént, foszfort, káliumot és még mikro- és makroelemeket is, főleg vasat kell, hogy tartalmazzanak. Így kapunk szép zöld, tömött, egészséges gyepfelületet.

A fű nyírásánál ne feledkezzünk meg a 2/3 szabályról, ami azt jelenti, hogy a fű 1/3-át szabad csak levágni, és ha kicsit nagyra nőtt, inkább két részletben vágjuk le és hozzuk vissza a szokásos vágási magasságra/mélységre. Ha nem így teszünk, nem lesz szép a gyepünk, és nagyon hamar elöregszik.

Arra érdemes figyelni, hogy 10-12 év után vagy megújítani, vagy újból vetni kell a füvet, ha folyamatosan szép gyepfelületet szeretnénk. De ne csak nyírjuk a gyepet, hanem locsoljuk is. Ha van automata locsolónk, minden másnap 3-5 mm csapadékot (azaz 3-5 liter víz/m²) adjunk neki. Ha naponta locsoljuk, számítsunk rá, hogy ezzel kedvezünk a gombás betegségeknek vagy a kalapos gombák megjelenésének és akár a mohásodásnak is, főleg ha kicsit árnyékos a területünk. Ha kézzel locsoljuk vagy tömlő végén lévő billegő szórófejjel, akkor heti 2-3 locsolás is elegendő, de ilyenkor, ha lehet, inkább több vizet juttassunk ki.

Ha már locsolunk, akkor mivel és hogyan tegyük?

A növényeinket legjobb a kora reggeli órákban locsolni, és ha lehet, akár állott vízzel, ami ilyenkor levegő hőmérsékletű, így nem hűtjük le nagyon a növényeinket és a környezetét. A legnagyobb melegben még a gyepet se locsoljuk. A növényeink a locsolóvizet borús időben vagy a reggeli órákban tudják a legjobban hasznosítani.

Sokakat zavar, ha a gyepfelületben megjelennek a gyomok, főleg a gyermekláncfű és a fehérhere a legnagyobb ellenség. A kereskedésekben kaphatók ma már többféle gyepgyomirtók, de ezek használatával nagyon vigyázzunk, mert ha évi két alkalomnál többször használjuk vagy túladagoljuk, akkor nemcsak a gyomot, hanem a gyepfelület környezetében lévő dísz- és haszonnövényeket is károsítja. Sajnos nem egy kertet láttam, ahol a túlzott használat miatt a gyepet körbevevő tuják, cserjék lombozatán degenerált foltot okozott.

Egy rendszeres gyepnyírással (4-6 cm között) megfelelő tápanyag-kijuttatás mellett évi kétszeri levegőztetéssel viszonylag gyommentesen tartható a zöldfelületünk.

A Kertészek és Kertbarátok Győr Városi Egyesülete szervezésében Ujhelyy Károly elnökségi tag a Palántázástól a termés éréséig, zöldséges kert munkái címmel tart előadást május 3-án, kedden 16.30-tól a megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában (Szent István u. 10/a.).