Bezárt az állatkert – ragadós száj- és körömfájás betegség, és ami mögötte van
Napok óta uralja a médiát és Győrben különösen foglalkoztat mindenkit a téma, hogy mi is pontosan a ragadós száj- és körömfájás betegség és milyen hatása van állatokra és környezetre. A Győr+ Médiának is személyes érintettsége van a témában, hiszen Kifutón túl című állatkerti magazin műsorunkat sem tudtuk a szokásos módon leforgatni az állatkerti zárlat miatt. A kialakult helyzetről, annak hatásairól és következményekről dr. Bagó Bálint, a Xantus János Állatkert állatorvosa beszélt.
– Mi történt, miért döntöttek a zárás mellett?
– A közelünkben kitört ragadós száj- és körömfájás fertőzés miatt mi is elrendeltünk több olyan járványügyi intézkedést, ami azt szolgálja, hogy minél kisebb legyen a lehetőség arra, hogy esetleg nálunk is megfertőződjenek az állatok. Ennek egyik sarokpontja volt az, hogy amellett, hogy az állatkert zárva van, más külsős vállalkozók sem jöhetnek be jelenleg az állatkertbe, csak és kizárólag a dolgozók, akik szintén csak bizonyos rendszerek mellett tehetik ezt meg. Ezt nevezzük fekete-fehér öltözői rendnek, amikor a dolgozók a saját ruhájukat egy fekete öltözőben hagyják, utána egy fehér öltözőben veszik fel a csak az állatkertben használt teljes ruházatot. Emellett minden állatházban, illetve minden közös helyiségben és a bejáratoknál lábfertőtlenítőket helyeztünk el, és az olyan kívülről érkező, beszerzendő dolgokat, amiket eddig szállítók hoztak be, most nem tehetik meg. Úgymond van egy átadási rendszer, ami alapján átadhatják a beszerzendő árukat, emellett pedig a saját személygépjárműveket is csak fertőtlenítés után engedjük be, és persze a teherszállító jáműveket is.
– Fontos leszögezni, hogy a Xantus János állatkertben nincs fertőzött állat, de a zárásról a hatóságokkal együtt döntöttek. Milyen állatok vannak veszélyben?
– Sajnos amellett, amiket mondanak – szarvasmarha, sertés, juh – amellett a mi állatkertünkben van több olyan faj is, ami ezt a betegséget hordozhatja. Beszélhetünk az elefántokról, a vízilovakról, vagy akár a zsiráfokról. Ezért a kollégák a betegségre vonatkozóan kaptak tájékoztatást, hogy mégis milyen tünetekre kell odafigyelniük, és természetesen azonnal szólni kell az állatorvosoknak. Emellett minden az állatkertünkből és az állatkertbe történő állatszállításokat teljesen leállítottuk.
– Mi ez a betegség egészen pontosan? Mikor volt utoljára Magyarországon, és vajon miért ütötte fel a fejét?
– Utoljára a hetvenes években volt Magyarországon. Jelenleg az én ismereteim szerint még pontosan a forrása nincs meg, hogy hogyan került ide. Ez a betegség főleg úgynevezett hasított körmű, azaz párosujjú patás állatokat támad meg. Sajnos emellett másokat is. Például itt van különös szerepe a sünnek meg a sünféléknek, amiket szintén fertőzhet ez a betegség, úgyhogy sajnos jelenleg a mentőhelyünkbe emlősök nem jöhetnek be. Ez sajnos egy olyan betegség, ami nagyon jó ragályozó képességű, és eléggé gyorsan tud fertőzni. Emellett meglehetősen ellenálló, úgyhogy egyes esetekben akár hónapokig vagy évekig is megmarad ez a vírusfertőző képesség az állati termékekben. Az olyan állatok, amik esetleg a vírusfertőzést túlélik, képesek még nagyon sokáig fertőzni, illetve üríteni a vírust. Extrém példa erre, hogy például az afrikai kafferbivaly legalább öt éven keresztül is képes hordozni a vírust.
– Milyen tünetei lesznek az állatoknak, ha elkapják ezt a betegséget? Mindenképp halálos vagy kötelezően le kell őket ölni?
– A tünetek változatosak: ez egy magas lázzal, illetve elesettséggel járó betegség, és akkor erre jönnek az úgynevezett tünetek, – amiről a nevét kapta ez a betegség– a száj- és körömfájás, mert a szájon és főleg a lábon jelennek meg fekélyek, eróziók. Ám ez minden fajban kicsit eltérő, hogy ezek a tünetek hogyan jelennek meg.
– Mi történik azokkal az állatokkal, akik esetleg megfertőződnek?
– Jelenleg – ahogy mondtam – elég hosszan fertőzőképes marad, szóval sajnos azok az állatok is, amik esetleg a fertőzést túlélnék, azok is igazából tudnák terjeszteni, úgyhogy jelenleg a leölés az egyetlen módja, hogy megállítsuk a járványt.
– Milyen intézkedéseket kellett bevezetni azon felül, hogy megtörténik az átöltözés, fertőtlenítés. Hogyan változott az állatkerti dolgozók feladata?
– Igazából ami változott, hogy sajnos vannak olyan kollégák akiknek – mivel a feladatuk részben az volt, hogy látogatókkal beszéljenek, vagy éppen pénztárosok – más munkát kellett találni az állatkertben, ám, ez ilyenkor természetes. De igazából csak azt kellett megértetni a kollégákkal – akik amúgy nagyon megértőek voltak, és nagyon komolyan veszik ezt a dolgot – hogy mennyire veszélyes is ez az egész helyzet, és mennyire oda kell figyelni azokra a higiéniai szabályokra, amiket elmondtam, és amiket kérünk tőlük.
– Mit szólnak az állatok, hogy nincsenek látogatók?
– Volt már ilyen, nem is olyan régen, amikor a Covid idején több hónapra bezárták az állatkertet. Látszódtak az állatokon némi változások, de azért nem volt annyira durva a helyzet. Jelenleg még pontosan nem tudjuk, hogy meddig vagyunk bezárva. Ha minden igaz, akkor a további rendelkezésig, de egyelőre nem tudjuk meddig.
– Mit szólnak a látogatók, megértőek?
– A látogatóink nagyon megértőek, és nagyon örülünk a rengeteg pozitív visszajelzésnek. Sokan értik, hogy ennek sajnos meg kell történnie, még akkor is, ha ez időleges problémát jelent számukra. Természetesen volt olyan is, aki idejött, és a táblánkat, amin rajta van a járványügyi információ eltörte. Tehát úgymond kettős ez a fogadtatás, de azért azt lehet mondani, hogy jórészt pozitív.
Beszélgetésünket követően Orbán Viktor, miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be, hogy az érintett Győr-Moson-Sopron megyei telepen járt, Kisbajcson. A helyzet súlyos, de dr. Nagy István agrárminiszterrel és a szakemberekkel együtt mindent megtesznek azért, hogy a járványt -ami emberekre egyelőre nem veszélyes – megállítsák és minél kevesebb állatot kelljen elpusztítani.