Nálunk szólalt meg a vaskakas, Győrben pezsgett először a fröccs, mi őrizzük Szent László koponyacsontját, hogy csak néhányat említsünk a városunkkal kapcsolatos történetek közül. Rovatunkban Győrhöz kötődő legendákat, érdekességeket villantunk fel.

Városunk egyik legnagyobb alakja, Jedlik Ányos 1800-ban született Szímőn, és 95 éves korában, Győrben hunyt el. Városunkban és Pannonhalmán is tanult, illetve tanított. Az elektromotor és a dinamó-elv atyja a technikai haladáshoz és a magyar tudományos nyelv kialakításához is hozzájárult, a tudás továbbadásában pedig tankönyvek írásával segített. 1859-ben dinamót alkotott, de találmányát nem publikálta, így Siemenst tartják a dinamó feltalálójának.

Persze a nagy elméknek is kell néha a lazítás, így hát Jedlik Ányos egy olyan berendezést is készített, amely mesterséges szénsavas víz előállítására volt alkalmas. A szódavíz elkészítésétől pedig már csak egy (hosszú)lépés volt a fröccs feltalálása, amelynek Jedlik volt az atyja, Vörösmarty pedig a keresztapja, aki a legendás fóti szüreten magyarosította a spriccer elnevezést.

Azóta a fröccs igazi kultuszitallá vált, amelynek rengeteg változata ismert. A legnagyobb klasszikus persze a kisfröccs, de füttyként és rövidlépésként is emlegetik – amelyben egy-egy a szóda–bor aránya.

A nagyfröccs, illetve hajtás, vagy húzás esetében két deci borhoz jár egy deci szóda. A hosszúlépés épp fordítva, két deci szódával és egy deci borral készül, ezért fordítottnak is hívják. A házmester nevű itókában három-kettő, míg a polgármester esetében hat-négy a bor-szóda aránya. Találós kérdésnek is túl könnyű, hogy mi a keverési arány a Puskás-fröccsben: Természetesen hat-három. A Krúdy-fröccsben egy deci szóda találkozik kilenc deci borral, a sóherfröccsöt ennek ellentétéből készíthetjük el. Ennél is szegényesebb a színészfröccs, amely mindössze két deci szódából áll, ráadásul az is langyosan.

Jedlik Ányos emlékét Győr sokféleképpen őrzi, hiszen utca, híd, iskola is nevet kapott róla, de több köztéri alkotás, köztük a Jedlik–Czuczor szobor (Rieger Tibor, Kossuth-díjas szobrászművész alkotása), vagy a Szódásszifon-csobogó (Hefter László győri üvegművész alkotása) is neki állít emléket. A bencés szerzetest mi is szívünkben őrizzük, és tiszteletére fröccsel teli poharat emelünk!