Ha az idő engedi, nincsenek erős fagyok, és már hó sem fedi a kerteket, akkor vegyük elő a már előkészített, megélezett kerti szerszámainkat.

Az első lépés az, hogy ne megszokásból cselekedjünk, hanem nézzük meg, hogy milyen idő van, és milyen időre számíthatunk, gondolok itt az elmúlt évek márciusi havazásaira is.

Nem szabad elkapkodni bizonyos munkákat, főleg a metszésre vagy a fűfélék visszavágására gondolok, mert ilyen esetben egy korai munkavégzés akár a növény fagyását vagy teljes elpusztulását is okozhatja.

Tehát, ha az idő engedi, nincsenek erős fagyok, és már hó sem fedi a kerteket, akkor vegyük elő a már előkészített, megélezett kerti szerszámainkat (metszőolló, karos olló, sövényvágó olló, kézi fűrész) és kezdjük meg a dísznövények metszését, ami lehet akár alakra nyírás, formázás vagy éppen idős részek eltávolítása, azaz ifjítása. A tavasszal virágzókat (pl. orgona, aranyvessző, téli jázmin) csak virágzás után nyírjuk vissza.

Most kell visszavágni a díszfüveinket (pl. pampafű, lámpatisztítófű, kínai tollborzfű). Erre a legjobb, ha sövényvágó ollóval vagy akár géppel is az összekötözött növényt egy mozdulattal levágjuk. Ha szaporítani szeretnénk őket, akkor ezt most tőosztással megtehetjük. Használjunk ásóvillát, melynek segítségével a gyökérzet erős roncsolása nélkül a növény szétválasztható.

Érdemes a somot és a nyári orgonát is erősen visszavágni, így egy megifjított szebb növényt kapunk.

A manapság akár díszkertekbe ültetett csüngő eperfát (Morus alba „Pendula”) is érdemes megifjítani, az idős, fás, száraz részeket eltávolítani, hiszen a termést úgyis csak a fiatal hajtásokon hozza. A földig lelógó vesszőket is legalább 2/3-ára vágjuk vissza, így azokat a gombás fertőzések kevésbé támadják meg.

A korallberkenye is meghálálja, ha visszavágjuk vagy alakra nyírjuk. Így hozza a legszebben a piros hajtásokat, melyekből bronzvörösre színesedő bőrszerű, örökzöld levelei lesznek. Sövénynek, szoliternek is ültethető, de dézsás növénynek is kiváló.

A hónap második felében a manapság oly kedvelt fűszernövényeket is visszavághatjuk. A rozmaringot is érdemes megifjítani, visszavágni vagy éppen alakra nyírni.

A levendulát is vágjuk vissza. Mindaddig visszavágható, míg a fás részen látunk kis hajtásokat, így kompaktabb, dekoratívabb növényt kapunk.

Növényvédelmi szempontból, ha tudjuk, az őszi lehullott lombot szedjük össze és komposztáljuk, ezzel is gátolva a rajta lévő kórokozók és kártevők felszaporodását.

Sok kertbarátnál látom, hogy amikor a gyümölcsös tavaszi lemosópermetezését végzi, a díszfákat, díszcserjéket is lepermetezi. Ez jó dolog, de csak ha lombtalan még, tehát rügypattanás előtt végezzük (rózsák, som, orgona, fagyal esetében), de ne permetezzük a lombos és tűlevelű örökzöldjeinket, mert ezek mind az olajra, mind a rézre érzékenyek lehetnek és akár a növény pusztulását is okozhatják.

Még nyugodtan ültethetünk konténeres (cserepes), földlabdás dísznövényeket, legyenek azok cserjék vagy örökzöldek. A jól előkészített, azaz érett istállótrágyával vagy érett komposzttal feltöltött talajba ültessük őket. Ha nincs ezekből egyik sem, akkor szárított vagy granulált istállótrágyát vásároljunk a kertészeti boltokból. Én a műtrágyát nem javaslom, mert ezzel tápanyagot ugyan viszünk a talajba, de a talaj szerkezetét nem javítjuk vele.

A cserépből vagy konténerből kiemelt növény gyökerét kicsit lazítsuk meg, azaz ujjainkkal kicsit tépjük meg. Ha még nedves is a talaj, az ültetést követő bőséges belocsolásról, beiszapolásról ne feledkezzünk meg. Tegyük ezt meg a korábban már elültetett növényeinkkel is, és ne feledjük a legfontosabbat, hogy inkább ritkábban, de nagyobb vízadaggal öntözzünk, mint gyakran kis vízadagokkal.

Ha szép az idő, a dézsában, kaspóban lévő kerti növényeinket is kezdjük el rendszeresen öntözni, sőt tápoldatot vagy akár tartós tápanyagot, ami lehet granulált vagy pálcika alakú táprúd is, biztosítsunk számukra az egészséges fejlődésük érdekében.

Márciusban a kerti locsolórendszert még óvatosan üzemeljük be, mert még lehetnek erős fagyok, és azok kárt okozhatnak benne, így minden használat után víztelenítsük.

Ha van sziklakertünk vagy kavicskertünk, most érdemes a köveket megigazítani, az esetleg szétfagyottakat kicserélni. A túlburjánzott növényeket is érdemes visszaszorítani, akár a tövek szétválasztásával. Erre a legjobb a kézi ültetővilla vagy az ültetőlapát használata. Ha törpe örökzöldek is vannak bele ültetve, ezeket is megmetszhetjük, alakíthatjuk.

A legjobb megoldás, ha metszés előtt egy fóliát terítünk a növény alá, és így könnyebb a nyesedéket összetakarítani.

Márciusban van már feladat a gyepünkkel is. Most kell a tavaszi gyepszellőztetést elvégezni, amit késes gyepszellőztető géppel vagy gyepszellőztető gereblyével tudunk elvégezni. Csak ezeknek az eszközöknek a kései képesek a fűszálak között felhalmozott gyep nyiradékot (filcet), mohát maradéktalanul felszedni. A rugós gyepszellőztető csak a fűszálak átfésülésére alkalmas, esetleg még a lehullott lombot szedi össze.

A gyepszellőztetést mindig csak egy irányból végezzük, a keresztirányú gyepszellőztetés tönkre teszi a zöldfelületet. Ha gyepszellőztetést követően úgy érezzük/látjuk, hogy kiritkult a fű, akkor ezeket a foltokat érdemes felülvetni 4-5 dkg/m²-nyi jó minőségű, fajtaazonos fűmagkeverékkel. Ilyenkor a gyep táplálásával 3-4 hetet várjunk. Ha nem végzünk felülvetést, már márciusban kijuttathatjuk a tavaszi indító gyeptrágyát. Ennek lénye a magasabb nitrogén, azaz N P K 25:5:10; de a 15:15:15 is használhatunk.

Akik nem sajnálják rá a pénzt, azok a burkolt, azaz lassú lebomlású tavaszi indító tápanyagot válasszák, ami akár 6-8 vagy 2-3 hónapon keresztül szolgál folyamatosan tápanyaggal.

(N P K 25:5:12, 16:5:22)

Ha már most szeretnénk a stressztűrését is erősíteni (gondolok itt a forró napokra), azok N P K 16:5:22 – t használjanak, ugyanis a magas káliumtól a növények stressztűrése jobban nő, vagyis ellenállóbbak lesznek.

Ha száraz lesz a tavasz már a hónap második felében kezdjük meg a gyep locsolását és persze a rendszeres nyírását, ami 5-7 naponkénti nyírást jelent. Ezt lehetőleg fűgyűjtős géppel végezzük, mert a vizes levágott fűszálak könnyen tönkre tehetik (gombás betegségeket okozhatnak) az alattuk lévő fű töveket. Ha nem tudja a fűnyírónk összegyűjteni, akkor azt egy műanyag lombseprű segítségével tudjuk megtenni.