A győri zöldterületek 2006 és 2019 között inkább az üzleti, beruházási fantáziáját mozgatták meg az akkori polgármesternek. A Püspökerdőt háromszor kellett megmenteni a pusztulástól, a Kuopio park helyére parkolóházat terveztek, a marcalvárosi kiserdő déli részére sorra épültek a társasházak, 2020 év elején pedig már a törzsükre festett „X”-ek jelölték ki a halálra ítélt fákat - mondja Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Közgyűlés elnöke.

Erős védelmet kaptak a győri zöldterületek 2020 elején az új polgármester megválasztásával. Dr. Dézsi Csaba András polgármesteri eskütételét követően a győri közgyűlés azonnal döntést hozott a Püspökerdő és a marcalvárosi kiserdő védetté nyilvánítási eljárásának megindításáról, amelyet több hasonló zöldterület-védelmi intézkedés követett. Szükség is volt rá, hiszen 13 évig Győrben a zöldterületekre többnyire beruházási szándékkal tekintettek.

A Püspökerdőt háromszor is be akarták építeni
A Mosoni-Duna által kettévágott zöldterület külön-külön is hatalmas, de talán az egész országban egyedülálló, hogy a belvároshoz rendkívül közel fekszik, gyalog megközelíthető, jó az elérése. Az egyetem szomszédságában pedig páratlan környezetet biztosít a több ezer hallgatónak is. Nem véletlen, hogy az exkluzív helyszín többször is felkeltette a befektetők érdeklődését, így a Püspökerdőben szálloda és/vagy szépségklinika építésének gondolata már 2008 körül felvetődött. Az erdő állami tulajdon, így a város önmaga nem tudott zöld utat adni a befektetői igényeknek, emiatt a gondolatcsíra szerencsére elhalt, de a hamu alatt mindig izzott a parázs.

2015-ben már nagyon komoly volt a veszély, mert a város egy evezős centrum létrehozásának „szükségességével” indokolta a beépítési szándékot. Az EYOF volt az ürügy, hogy a 14–18 év közötti fiatalok kajak-kenu versenyeit legyen hol megrendezni. Bár az EYOF egy jelentős ifjúsági esemény, de a versenyszámokra nem volt kötelező előírás. Az élet is igazolta ezt, hiszen 200 és 500 méteren sikeres versenyeket lehetett rendezni a holtágon is, a Püspökerdő elpusztításával járó hatalmas létesítményre nem volt szükség. Magyarázat azért volt, hogy nem csökkent volna a zöldfelület, hisz a Mosoni-Duna színe is zöldes, így az evezőspályák pótolták volna a kiirtott zöldet… A Reflex Egyesület által koordinált hatalmas lakossági tiltakozás elrettentette az akkori városvezetést a tervektől. Ekkor menekült meg másodszor az erdő.

Harmadszor a Modern Városok Program során került veszélybe, amikor egy új, városi aktív rekreációs szabadidőközpont kialakítása volt az elképzelés. Orbán Viktor már 2017 tavaszán felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a kormány biztosan nem kíván részt venni, javasolta, hogy célszerű lenne megegyezni előbb a győriekkel, hogy akarják-e ezt. Talán a miniszterelnöki „intelemnek”, talán a szokásos lustaságnak köszönhetően – ami az MVP-projektek előkészítését amúgy is jellemezte – az MVP-megállapodás aláírásától a korábbi polgármester lemondásáig tartó két és fél éves időszakban semmi sem történt, így az, hogy itt egyáltalán mit akartak, szerencsére már sosem derül ki.

Most már védelem alatt állnak a zöldterületek
Most már biztonságban vannak a városi zöldterületek, dr. Dézsi Csaba András polgármester javaslatára a Püspökerdő és a szentiváni tölgyes helyi védelmet kapott, a marcalvárosi kiserdőben a megjelölt fák kivágását Dézsi személyesen akadályozta meg, újabb házak már nem épülhettek, és a közgyűlés határozatának megfelelően a rendezési terv is zöldterületként fogja jelölni a területet, az ehhez szükséges eljárás folyamatban van. A Kuopio park a teljes beépítés helyett nemcsak megmaradt zöldnek, hanem megújult úgy, hogy közben ugyanannyi parkolót is kialakítottak a térségben, mint amennyi a tervezett parkolóházban létrejött volna. A több ezer elültetett fa pedig jelzi azt az elkötelezettséget, amellyel az új városvezetés a győri zöldfelületek növelésével a jobb életminőség megteremtése érdekében dolgozik.