A meddőséget gyógyító neves orvosra, egykori bencés diákra, dr. Kőrösi Tamásra emlékeztek a Semmelweis-nap alkalmából, a nádorvárosi köztemetőben lévő sírjánál, a Széchenyi Egyetem és a Bencés Diákok Győri Egyesülete által szervezett koszorúzáson.
Dr. Kőrösi Tamás Gyöngyösön született, a pannonhalmi bencéseknél érettségizett, majd orvosi egyetemet végzett. Szülész-nőgyógyászként gyógyított Debrecenben, onnét hívta városunkba dr. Kaáli Géza 1999-ben. Együtt alapították a győri Kaáli Intézetet, melynek 2020. augusztusában bekövetkezett haláláig intézetvezető főorvosa volt. Kimagasló szakmai tudásának és áldozatos gyógyító munkájának eredményeképpen több mint tízezer magyar gyermek született meg.
Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, a Széchenyi István Egyetem docense beszédében arról szólt, hogy Kőrösi Tamás munkássága túlszárnyalja az általában emberinek nevezhető mércét. Alázattal, méltósággal, alapossággal és szeretettel végezte a munkáját. A tízezer gyermek mögött több tízezer műtét, leletelemzéssel töltött millió munkaóra, számtalan felkészüléssel töltött munkanap, konferencia előadás, tudományos közlemény áll. A gyógyítással nem saját célt valósított meg, hanem a beteg, elesett embertársaiét. Olyanoknak adott reményt, akiknek a gyermek utáni vágyuk okozta szenvedést semmi nem tudta enyhíteni. Semmelweis Ignác a példaképe volt Kőrösi Tamásnak. A két orvos életcélja azonos, de míg előbbi az édesanyák megmentőjévé, utóbbi az édesanyák „teremtőjévé” vált. A szónok végül köszönetet mondott a megszületett gyermekekért, az általuk gazdagabbá vált világért.
Ugyancsak méltatta az elhunyt orvost Kukorelli István professzor, volt alkotmánybíró. „Kőrösi Tamás példaértékű életet élt, alkotott, teremtett, nyomot hagyott, hatott, irányt mutatott. Gyógyító, érzékenyítő és hitmegőrző mester volt. Mindemellett nagy műveltségű, igényes közösségi ember is.” – hangsúlyozta a jogtudós, majd kitért arra is, hogy „kemény ellenszélben dolgozott, a lombikprogramnak kezdetben sok ellenzője volt. Pannonhalmán pedig azt tanultuk, hogy össze lehet és össze is kell egyeztetni a hitet a tudománnyal.”
Maga Kőrösi Tamás így írt erről: „Nem pusztítunk el semmit, ezt egyszer s mindenkorra tudomásul kellene venni az ellenzőknek. Minden idegszálunkkal az életre koncentrálunk, nem játszunk Istent, nem, soha. Ellenben sokszor érezzük a Teremtő leheletét az arcunkon, bátorító kezét a vállunkon. Olyan országban éljünk, ahol több a bölcső, mint a koporsó!”
Az emlékezők végül elhelyezték koszorúikat a síron.
TV-s szerkesztő: Zombai-Kovács Ákos, Kárpát Zsolt