Tudományos konferencia Győrről

Fotó: Ács Tamás

Mezővárosból megyeszékhely címmel tudományos konferenciát szervezett a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum városunk múltjáról.

A megnyitón részt vett Rózsavölgyi László, Győr Megyei Jogú Város Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke, aki örömét fejezte ki, amiért a szervezők megtöltik tartalommal a 750. jubileumi évet. A szép számmal megjelent győri, soproni, pécsi kutatóknak, valamint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat történészeinek Orbán Ottót idézte: „a történelem vulkán és gyomrában a megválaszolatlan kérdések lávája izzik”, majd azt kívánta, hogy találjanak jó válaszokat a felmerülő kérdésekre.

Székely Zoltán múzeumigazgató köszöntőjében arról szólt: fontosnak tartották, hogy intézményük ne csupán az általuk szervezett kiállítással adózzon Győr elmúlt 750 évének, hanem tudományos konferencián is megemlékezzenek róla.

Nemesné Matus Zsanett igazgatóhelyettes, a konferencia szervezője a Győr+-nak elmondta: A sokszínű – gazdasági, politikatörténeti, társadalomtudományi vonatkozású – előadásokból is kitűnik, hogy Győr minden történelmi korban fontos központi szerepet töltött be ezen a vidéken.

Az igazgatóhelyettes asszony maga is az előadók között szerepelt „Nemes Győr városában lakozó édes, mézes, mákos, cukros koma asszonyaink” című munkájával. Előadása egy kézzel írott gúnyvers alapján készült . A lényege pedig az, hogy egy ilyen szépirodalmi alkotás is megállja a helyét történeti forrásként. A versben egyébként 91 asszony szerepel, akiket négy költő foglalt versbe a tulajdonságaik alapján. Az egyik szereplőről, Meszlényi Teréziáról például leírták, hogy meglehetősen csúnya volt, amit az arca mázolásával próbált ellensúlyozni. Nemesné Matus Zsanettnek a versben szereplő közel száz nőből ötvenet sikerült azonosítania, akik bizonyíthatóan kötődtek Győrhöz, hiszen vagy itt születtek, vagy ide jöttek férjhez, s többségében az akkori elithez tartozó asszonyok voltak.

Galéria: Ács Tamás