A Magyar Vagon- és Gépgyár történetéről tartott előadást Áldozó István, a Magyar Nemzeti Levéltár igazgatóhelyettese szerdán a Kisfaludy Károly Könyvtárban.

Óriási érdeklődés övezte a a vagongyári előadást, sajnos voltak olyanok, akik nem fértek be a terembe, ugyanis az előregisztráció során mind elfogytak a helyek. Áldozó István elsősorban a levéltári kutatásaira építette előadását, amelyből kiderült, Győr 19–20. századi történetének legjelentősebb gépipari vállalkozását, a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. 1896. december 28-án alapították a Győri Szeszgyár tulajdonosai, a Lederer család tagjai. Elsődlegesen vagonok, vasúti járművek gőzgépek és gőzkazánok gyártására szakosodtak. 1898-ben már 1200-an dolgoztak a gyárban, a város legnagyobb üzemében. A tulajdonosok haladtak a korral és a 20. század elejétől megkezdődött az autó és a tehergépkocsik, valamint belefogtak a hidak és daruk gyártásába is. Győrben például az új mederbe terelt Rábca hídja, vagy a medvei Duna-híd is a Vagongyár nevéhez fűződik.

Érdekesség, hogy az első személyautó dr. Petz Lajos kórházi főorvosé volt, aki nagy feltűnést kiváltó 5,5 LE-s szerzeményével 1910. július 3-án jelent meg Győr útjain. 1913-ban megvásárolták a Praha autógyár licencét és ennek alapján 1928-ig 500 teherautó és 250 Rába Grand személyautó készült a városban. Az autóbuszokat és a motorokat ugyancsak Praha-licenc alapján gyártották. 1927-ben megvásárolták a Krupp, egy évvel később az Austro-Fiat teherautóinak és autóbuszainak a gyártási jogát. A korábbi egyedi, műhelyrendszerű gyártást felváltotta az ipari jellegű, modern autógyártás.

Az 1930-as évek végén a vagongyár hadiüzemmé vált, majd Winkler Dezső gyári mérnök tervezésében elkezdődött a legendás Botond katonai terepjáró gyártása. Ez volt Magyarország egyetlen híres, világszerte elismert képességű terepjárója. A Turán harckocsik gyártása is Győrben folyt. 1937-ben megvásárolták a német Maschinenfabrik Augsburg-Nürnberg (MAN) négy és hathengeres nyersolajmotorjainak a gyártási jogát, ezzel elkezdődött a dízelmotor gyártás.

A Messerschmitt Bf-109 típusú vadászrepülő, amely a II. világháború alatt a legnagyobb számban gyártott német vadászrepülőgép volt a Vagongyárban kooperációban készült. 1941-től Győrben a gép törzsét, az úgynevezett sárkányt készítették, amelybe a Csepelen gyártott motorokat építettek be. Összesen több mint 450 repülőgépet építettek a német és a magyar hadsereg számára.

Győrt az első légitámadás 1944. április 13-án érte, célpontja a vagongyár volt. 12 percig tartott, a gyárban 70 százalékos kárt okozott, a jól megépített óvóhelyek ellenére közel 300 áldozatot követelt, ezt még öt légitámadás követte.

A háború után felszámolták a repülőgépgyártást, de átmenetileg a tehergépjármú gyártás is megszűnt, csak futóműveket készítettek, majd az 1960-as évektől páncélozott harci járművek gyártása folyt a gyárban. A vasúti járműgyártás 1970-es évek közepéig tartott.

Már Horváth Ede vezérigazgató nevéhez fűződik az, hogy 1967-től a nyugat-német MAN gyár licence alapján nagyteljesítményű közúti dízelmotorok és saját tervezésű nagysorozatú futóművek gyártására állt át a gyár. Nemzetközi szerződés keretében a MAN-Renault-Ferrostaal konzorcium 1969-re berendezett egy évi 13 ezer darab 200 LE-s teljesítményű közúti dízelmotorgyártó üzemet. A RÁBA termékeinek a szocialista korszakban a legfőbb felvevőpiaca az egykori szocialista országok voltak, a KGST és a szocialista piac összeomlását követően a gyár futóműgyártás terén elért magas minőségű termékeinek köszönhetően betört az amerikai és a nyugati piacokra, így tovább tudott működni.