A Széchenyi István Egyetemhazánkban egyedülálló angol nyelvű Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Programjában „a tökéletes recept alapján” képezik a hallgatókat. Erről beszélt portálunknak Dobra Zoltán, aki a napokban sikeresen megvédte értekezését, amelyben az ember-robot együttműködés természetét vizsgálta. A doktoranduszt is megdöbbentette eredménye, amelyből kiderül az is, mikor mennek az emberek a közelebb a robotokhoz.

„Egyértelműen éreztem, folytatnom kell, még több időt szeretnék eltölteni a kiváló professzorok társaságában, akik kimagasló színvonalú oktatásban részesítenek” – indokolta meg Dobra Zoltán, miért döntött úgy, hogy – három diplomával, neves cégeknél eltöltött hosszú szakmai tapasztalattal a háta mögött, illetve a Széchenyi István Egyetem magyar nyelvű MBA-képzése mellett – jelentkezik az intézmény angol nyelvű Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Programjába (SzEEDS^M) is.

„Valódi párbeszéd valósult meg PhD-hallgató és oktató között, gyakorlatban is hasznosítható tudással vérteztek fel, sok önálló feladat teljesítését kívánták tőlünk, ám emellett számos csapatmunkát is ránk bíztak, mindezt pedig kiváló, külföldi szakirodalommal fűszerezték meg. Szerintem ez a tökéletes képzés receptje” – értékelte a SzEEDS^M programját néhány nappal sikeres nyilvános védése előtt Dobra Zoltán.

Az Audi Hungaria járműgyártáson dolgozó vezetője a győri doktori iskolában az ipar 4.0 kutatások egyik területében, az ember-robot együttműködés modellezésének vizsgálatában mélyedt el. Mint mondta, a képzés különlegességét éppen itt fogná meg: kiváló szakmai támogatás, inspiráció mellett lehetősége volt egy témát alaposan elemezni.

Méri az eddig mérhetetlent is

„Tapasztalatból tudom, hogy egyre több olyan robotot használunk az iparban, amelyek nincsenek körbekerítve, a kollégák mellett, velük együtt dolgoznak. A határok felolvadása több szempontból is hatással van az emberi munkavégzésre. Eddig főként kérdőíves módszerrel vizsgálták a témát, ám ezek sajnos torzíthatnak, más országokban megismételhetetlenek és ellenőrizhetetlenek, pusztán önbevalláson alapulnak. A másik bevett módszer a szenzoros vizsgálat. Először én is ilyesmivel próbálkoztam, aztán Baracskai Zoltán professzor megjegyzése mély nyomot hagyott bennem: »Mérni csak időt vagy távolságot lehet«. Ez indította el bennem a gondolatot, hogy ki kell fejlesztenem egy hatékonyabb módszertant” – mondta el érdeklődésünkre a doktorandusz, aki igazi csapatjátékos. Módszertana kidolgozásakor összefogott egy Széchenyi-egyetemi startup vállalkozással, a Gapideával, s így tárgyfelismerő technikát építhetett be a kutatásába. Ennek segítségével valós időben vált követhetővé a tényleges ember-robot együttműködés. Mérhető és elemezhető lett, hogy a közös munka során milyen közel áll a munkatárs a robothoz, mennyi időt tölt el ezekben a helyzetekben, milyen problémákba ütközik a feladatmegoldás közben.

„Módszeremmel bárhol a világon kultúrától függetlenül mérhető az ember-robot együttműködés természete. Az eredmények pedig tényeken alapulnak, és vizsgálatok közben nincs szükség zavaró vezetékekre, sem torzító kérdőívekre. Az így kinyert adatokra támaszkodva különféle szempontok alapján hozhatnak döntést a felhasználók. Van, akinek a munka hatékonyságának vizsgálata lesz a fontos, de olyan is, akinek az emberi test leterheltségének csökkentése a prioritás. Ezeket a szempontokat össze lehet kapcsolni mintákkal, így ellenőrizhető, hogy a számukra fontos kérések teljesültek-e. Értekezésem egyik konklúziója, hogy a munkatársak közelebb mennek a robothoz akkor, amikor az áll. Ez logikus, de kimutatva még engem is megdöbbentett” – foglalta össze doktori értekezése legfőbb eredményét Dobra Zoltán.

Mint mondja, legnagyobb hatással a képzésben rá a professzorok inputjai voltak. Sokat köszönhet konzulensének, Krishna S. Dhirnek. „Látványos volt az a háttér is, amit a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa tett hozzá a képzéshez. Kivételes helyzetben éreztem magam, amikor nívós konferenciák résztvevője lehettem. Emellett hallgató kollégáimat is kiemelném, mert a velük való közös munka felejthetetlen számomra. Értékes kapcsolatokra tehettünk szert a Széchenyi-egyetem doktori iskolájában” – sorolta a legfőbb pozitívumokat a PhD-hallgató.

A doktori programról

A Széchenyi István Egyetemen 2016 szeptemberében a SzEEDS^M angol nyelvű doktori program gazdálkodás- és szervezéstudomány területen azzal a céllal indult el, hogy külföldi szakemberek bevonásával és nemzetközileg domináns, tudományos trendek követésével világszínvonalú doktori képzést biztosítson a magyar felsőoktatásban, transzdiszciplináris látásmódban. A doktori program vezetői tanulva a pandémia miatt kialakult helyzetből a publikációösztönzés új formáit valósítják meg, és erősítik a doktori program műhelyszintű működését 2021-től. Online eszközökkel és lehetőség szerint egyre több személyes interakcióval támogatják a tudományos együttműködések minden formáját.

A programról bővebben ide kattintva olvashat.

Forrás: Széchenyi István Egyetem