Közzétette az idei felsőoktatási rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS). A listába több magyar egyetem és a mára bécsi székhelyű CEU is felkerült, a világ legjobbja pedig ismét (már több mint tíz éve folyamatosan) a Massachussets Institute of Technology lett.
A megszokott szempontok, vagyis az akadémiai elismertség, a munkáltatói megbecsültség, a tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya, valamint a külföldi hallgatók aránya mellett az idei rangsor összeállításakor három új szempontot is figyelembe vettek. A nemzetközi kutatási hálózat indikátora, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszáma, továbbá a fenntarthatóság 5-5 százalékos fajsúllyal szerepeltek a rangsorban.
Ezek alapján a legeredményesebben szereplő magyar felsőoktatási intézmény a szegedi egyetem lett. Ezt a követi a Debreceni Egyetem, majd a 701-710. helyen a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, de felkerült a körülbelül háromezer egyetemet listázó rangsorba a pécsi, a miskolci és az Óbudai Egyetem is, a tavalyi eredményéhez képest pedig több mint száz helyet lépett előre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), ami így a 741-750. helyet szerezte meg, de a korábban budapesti, jelenleg bécsi székhelyű CEU is a legjobbak között van, a 1001-1200. helyet szerezte meg.
A magyar egyetemek idei ranglistája a következőképp alakult:
- Szegedi Tudományegyetem 601-610. hely
- Debreceni Egyetem 671-680. hely
- Eötvös Loránd Tudományegyetem 701-710. hely
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 741-750. hely
- Pécsi Tudományegyetem 801-850. hely
- Budapesti Corvinus Egyetem 1001-1200. hely
- Széchenyi István Egyetem – 1001-1200. hely
- Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 1001-1200. hely
- Miskolci Egyetem 1201-1400. hely
- Óbudai Egyetem 1201-1400. hely
- Pannon Egyetem 1021-1400. hely
A világ legjobbjai
A világrangsor élét változatlanul zömében amerikai és brit egyetemek uralják. Az első helyet idén is a műszaki oktatásáról híres Massachussets Institute of Technology (MIT) szerezte meg, amit a brit Cambridge és Oxford követ, utánuk pedig a Harvard, a Stanford és a londoni Imperial College. Az első tízbe mindössze egy európai egyetem, a svájci ETH Zurich került, de az ázsiai felsőoktatási intézmények közül is csak egynek jutott hely a top 10-es listában, ami a nyolcadik helyen a National University of Singapore lett.
A kilencedik helyet az angol fővárosban található UCL, a tizediket pedig az amerikai Berkeley szerezte meg.
Forrás: Eduline