Egyre nagyobb gondot okoz az aszály az észak-nyugat dunántúli régióban is. Ezt mondta Híradónknak a területileg illetékes vízügyi igazgató, aki bejelentette, a Rába folyón harmadfokú vízhiány elleni készültséget kellett elrendelni a régóta csapadékmentes időjárás miatt. A készültségre azért van szükség, mert a következő 10 napban sem várható vízhozam emelkedés a folyón, aminek kiszáradásától azonban nem kell tartani. Pénteken a vízügyi igazgató mutatta meg, hol, mekkora a baj a vízhiány miatt.

A vízügyi igazgató térképen is megmutatta, pontosan melyik területeken okoz komoly gondot a kevés csapadék miatt kialakult aszályos időszak. A Rába folyó és a Fertő-Hanság körzetekben rendeltek el harmadfokú vízhiány elleni készültséget, ami korlátozást nem jelent, de komoly odafigyelést igényel.

„Nagyon száraz volt az elmúlt időszak, a mi régiónkban 110-120 milliméter csapadék hiányzott a januártól júliusig terjedő időszakban, ami az éves csapadékmennyiség 45 százaléka, nem csoda, hogy ilyen kis vízállások vannak a folyókon” – mondta Németh József. A Rábát nem fenyegeti a kiszáradás, a kisebb patakok medre azonban ebben a térségben is száraz most. Ráadásul a következő 10 napban sem várható komolyabb csapadék.

„A Rábai és a Fertő-Hanság vízhiány kezelő körzetekben rendeltünk el harmadfokú vízhiány elleni készültséget, de ez nem azt jelenti, hogy tartani kellene a folyó kiszáradásától, sőt mivel öntözési igény sem jelentkezik már, a vízkivételt sem kellett korlátoznunk, de kiemelten figyelünk a folyamatosan csökkenő vízhozamra” – tette hozzá a vízügyi igazgató.

A Fertő tó vízállása viszont aggasztóan alacsony, amióta mérik a vízmagasságot, még soha nem volt ilyen kevés víz a tóban.

Az igazgató szerint teljesen természetes a jelenség, a 19 században volt, hogy ki is száradt a Fertő. „1965 óta mérjük a tó vízállását, azóta most van a legkevesebb víz a tóban és ez sajnos úgy tűnik tovább is fog csökkenni, de ez a Fertő esetében egy természetes folyamat, a tó egy rendkívül kis vízgyűjtő területű tó, ami gyorsan reagál a kevés vagy akár a sok esőre, az 1800-as években volt, hogy ki is száradt, majd néhány évvel később megáradt, mert olyan sok csapadék hullott a térségben” – fogalmazott az ÉDUVIZIG első embere.

A győri vízpartokon sétálva semmi sem látszik abból, milyen kicsi a Rába vízhozama. Az ideális vízmagasságok egyértelműen a közelmúltban átadott véneki torkolati műnek köszönhetőek. „Az aszály miatt most nagyjából 50 centiméteres vízmagasság lenne Győrben, ehhez képest 220 centiméter körüli vízzel találkozhatunk, a véneki mű segítségével tökéletesen tudjuk szabályozni a folyók vízmagasságát, de ez a Szigetközben, az ott működő vízpótló rendszer esetében is kiválóan működik” – hangsúlyozta Németh József.

Az előrejelzések szerint a következő időszakban is marad a szárazság és az aszály, így csak Győrben lesznek ilyen optimális vízmagasságok. A Rába felső szakaszán és a Fertő tóban további vízszint csökkenés várható.