Egy éve már, hogy a Négyszemközt a nőgyógyásszal rovatunkban fontos, a nőket leginkább érintő témákat dolgozunk fel állandó szakértőnkkel, dr. Börzsönyi Ágnes szülész-nőgyógyász szakorvossal. Most a méhnyakrák témakörébe kezdünk bele, amely roppant fontos és meglehetősen összetett. Tartsanak velünk, mert ezeket az információkat mindenkinek tudnia érdemes!
„Az egyik legtöbb kérdést a méhnyakrák témakörében kapom, s úgy gondolom, csakúgy, ahogy a mellrákszűrésről, a méhnyakrákszűrésről sem lehet eleget beszélni. Egyszerűen muszáj, hogy a nők tisztában legyenek a testükkel és vigyázzanak rá” – kezdte dr. Börzsönyi Ágnes, majd rátért arra, hogy mit is jelent a gyakorlatban a méhnyakszűrés.
A méhnyak állapotát a méhnyakszűréssel lehet ellenőrizni. Ilyenkor történik a citológiai mintavétel, amely tehát a méhszájról, illetve a nyakcsatornából történik. Azért innen, mert itt találkozik egymással a méhszájt kívülről fedő laphám a méhnyakban lévő hengerhámmal. Ezt egyébként átmeneti (transzformációs) zónának nevezik. Mérete egy-egy nőnél más és más lehet. A nagyságát befolyásolja az adott életkor, egy gyulladás, egy-egy betegség és a terhesség is. Sőt az is előfordul, hogy egyáltalán nincs is.
A méhnyak felszínéről vett mintát laboratóriumokban, mikroszkóppal vizsgálják, amely fertőzések, gyulladások és daganat kimutatására is alkalmas. A fertőzések, gyulladások lehetnek spontán gyógyulók, de olyanok is, amelyek orvosi ellátást igényelnek. Erről minden esetben a választott orvos dönt, tanácsait pedig értelemszerűen érdemes megfogadni.
„A szűrővizsgálat roppant lényeges tehát, mert ezzel tudjuk a lehető legkorábban felismerni a tünetet és panaszt még nem okozó, úgynevezett rákmegelőző állapotot. Ha ebben a stádiumban elkezdhetjük a beteg kezelését, akkor az elváltozás jó eséllyel nem jut el odáig, hogy már rákról beszéljünk. Ezzel pedig a méhnyakrák miatti halálozás is számottevően csökkenthető. Nem győzöm tehát hangsúlyozni, hogy a rendszeres méhnyakrákszűrés elengedhetetlen egy nő életében. Kifogás egyszerűen nem hiszem, hogy lehet, hiszen a szűrés életet menthet.”
Börzsönyi doktornő azt is kiemelte, hogy a citológiai lelet értelmezésével kapcsolatban is rengeteg kérdést kapnak a kollégáival együtt, ami természetesen nem baj, ám azért egy-két, gyakran előforduló megnevezéssel nem árt tisztában lennie minden nőnek.
Ezért most itt, a Győr+ felületén részletesen végigvesszük, mivel is találkozhatunk egy citológiai leleten, amelyet többnyire a választott orvosunk küld el nekünk, az esetleges teendőkkel kiegészítve.
„Már egyre kevesebb az olyan labor, amely a P 0–4 rendszerben dolgozik. A legtöbben részletesebben, szöveges formában küldik el az eredményeket, adnak információt az esetleges elváltozásokról. Ez természetesen azt jelenti, hogy a pácienseinknek újabb kifejezésekkel kell megismerkedniük. Összegyűjtöttünk egy csokorra valót, s remélem, segíteni tudjuk vele a jobb értelmezést.”
A kenet értékelése lehet: negatív, kóros, illetve a leleten szerepelhet egyéb elváltozás.
– Gyulladás-reaktív hám: azaz a kenetben gyulladásos hám van jelen. Ennek hátterében többnyire bakteriális fertőzés áll, amelyre a fehérvérsejtek reagálnak és igyekeznek megszüntetni azt. Ilyen esetben többnyire antibiotikumos hüvelykezelés következik, és ha vége a kezelésnek, akkor jöhetnek a hüvelyflórát (Lactobacillus) tartalmazó krémek, tabletták.
– Metaplasia: ha ilyet olvas, akkor a kenet a megfelelő helyről, vagyis az átmeneti zónából készült. Nem rosszindulatú a folyamat, viszont a szabályos hám helyén más típusú, de szabályos szerkezetű hámsejt megjelenését mutatták ki. A kiváltó oka leginkább gyulladás lehet. Ha tennivalót igényel, az orvos jelzi!
– Hyper- és parakeratosis: Nagyfokú gyulladást tapasztaltak, s emiatt a méhszájon található el nem szarusodó laphám keménnyé válik, majd átalakul és szaruréteget képez. Ezt többnyire HPV-fertőzés jelét mutatja, ezért a HPV tipizálása is fontos lépés. A kezelőorvos általában immunerősítést és folyamatos kontrollt javasol.
– ASCUS: pontosan nem meghatározható kóros laphám látható a kenetben. Ha ilyet olvas, az nagyfokú gyulladásra utal, amely általában HPV-fertőzést vetít elő. Orvosa ebben az esetben általában HPV-szűrést és kontrollt javasol.
– AGNUS: a kenetben kóros mirigyhámsejtet találtak, a nőgyógyász rendszeres, 3 havonta ismétlődő kontrollra hívja a beteget. A kontroll során UH-vizsgálat, kolposzkópia és HPV- szűrés is javasolt.
– L-SIL: alacsony fokú laphám-elváltozást jelez, amely általában nem magas kockázatú. A háttérben többnyire HPV-fertőzés áll, ezért a szűrés ebben az esetben is javasolt. Amennyiben beigazolódik a pozitív HPV, a rákszűrés megismétlése javasolt, három hónap múlva. Általában nem magas kockázatú. Gyulladásellenes kezelés és megfelelő vitaminok szedése javasolt.
– H-SIL: nagyfokú hámelváltozást jelez a méhszájban. Okozója nagyrészt magas kockázatú HPV-vírus-fertőzés, amelyből 2-10 éven belül méhszájdaganat is lehet. Kezelésére HPV-tipizálás és 3 havonkénti kontroll javasolt, illetve szükséges lehet a méhszáj kimetszése elektromos késsel (loop conisatióval) is.
– Regeneratio: valamely gyulladás utáni állapotot jelez, amikor már elkezdődött a hám gyógyulása, de még kimutatható.
– CIN: korai méhszájdaganatot jelez. Három fokozattal határozzák meg, a CIN 1-es a legenyhébb fokozatú sejtelváltozásokat jelenti. Szövettani mintavételt mindenképp javasolni fog az orvos.
„A témakört természetesen folytatni fogjuk, hiszen a méhszájsebről, a HPV-ről, a HPV-szűrésről és a HPV elleni védőoltásról is mindenképp beszélni kell. Ugyanis kiemelten fontos, hogy minél több nőhöz eljusson az üzenet: a méhnyakrák sokáig tünet- és panaszmentes, s jelenléte csakis nőgyógyászati szűrővizsgálattal, a méhnyakszűréssel mutatható ki. Ennek elvégeztetése pedig évente szükséges, és minden nőnek ajánlott, akik már betöltötték a 20. életévüket. Néhány tanács végezetül, amellyel kapcsolatban szintén sok-sok kérdést kapok a pácienseimtől: kollégáim nevében is kérem, hogy ne a menstruáció idejére kérjenek előjegyzést, ilyenkor ugyanis a rákszűrést nem tudjuk elvégezni, csak az általános nőgyógyászati vizsgálatot. Fontos, hogy méhnyakrákszűrés előtt 48 órával ne éljenek szexuális életet. Vizsgálat előtt szintén két nappal ne használjanak tampont, fogamzásgátló krémet, egyéb hüvelykrémet vagy gyógyszert. A vizsgálatra üres hólyaggal érkezzenek, s ne feledjék, a félelmeiket hagyják kint a váróban, hiszen a hölgyekért vagyunk mi, nőgyógyászok – zárta dr. Börzsönyi Ágnes.
Ha szeretne témát javasolni a “Négyszemközt a nőgyógyásszal” című rovatunkba, akkor kérjük írjon nekünk a [email protected] e-mail címre!