Győr díszpolgára lett Szijjártó Péter
„Mi, győriek büszkék vagyunk erre a városra, mi pontosan ismerjük, hogy milyen szorgalmas emberek élnek itt, mi már a jövő sikereit tervezzük, hiszen számunkra szívügyünk Győr” – mondta beszédében a város legújabb díszpolgára, Szijjártó Péter miniszter a szerdai városházi ünnepségen.
A győri önkormányzat díszközgyűlésen emlékezett az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc eseményeire és hőseire március 15-én a városházán. Itt adták át a díszpolgári, a Pro Urbe és a sajtódíjat, valamint felavatták Kolozsváry Ernő egykori polgármester szobrát.
Dr. Dézsi Csaba András polgármester ünnepi beszédében kiemelte: „2023. március idusán a szabadság sorskérdés, a béke létkérdés. Ma, mikor a magyar forradalomról és szabadságharcról emlékezünk, a békéről kell beszélnünk, melyet a mi generációnk olyan természetesnek vett, hogy meg is feledkezett azt értékelni. A mai díszközgyűlés az ünnep méltatásán túl szól azokról az értékeinkről, amiket hordoz nemzetünk, megteremt városunk. Ma azokat a példaképeket ünnepeljük, akik hazafiként és polgárként formálták és formálják nemzeti identitásunkat, magyarságunkat. Az ünnepi műsor a múltat idézi, a díszközgyűlés ünnepi díjátadója a jelent élteti, hitben erős munkálkodásunk a jövőt biztosítja.”
Győr 186 éve elismeréssel köszönti azokat a polgárait, akik a város szellemiségét gyarapítják. 1848 előtt Győr szabad királyi város polgárának lenni privilégiumnak számított. Ha valakit felvettek a polgárok közé, nevét bejegyezték a polgárok jegyzékébe és díszes oklevelet kapott. A város díszpolgárságát olyan személy érdemelte ki, aki valamilyen kiemelkedő tevékenységet vitt végbe a város, illetve az ország életében.
Ma is a legrangosabb városi elismerés a díszpolgári cím, mellyel először gróf Széchenyi Istvánt tüntették ki 1837-ben. Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as fennállásáig Győrnek mindössze 18 díszpolgára volt. Néhány név a legnagyobbak közül: gróf Zichy Ottó, Kossuth Lajos, Baross Gábor, Vaszary Kolos, Darányi Ignác, Jókai Mór, Andrássy Gyula, Tisza István, Apponyi Albert. A város legújabb kori történelmében 1971-től tért vissza a díszpolgári cím adományozása, elsőként Kovács Margit keramikusművész kapta meg.
„Valamennyi kitüntetettnek gratulálok és Széchenyi István gondolatával kívánok további sikeres életutat: Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; én azt szeretném hinni: – lesz!” – mondta dr. Dézsi Csaba András.
A Kolozsváry-szobor avatása kapcsán pedig a polgármester arról beszélt, hogy Kolozsváry Ernő, Győr első szabadon választott polgármestere szombaton lenne 89 éves. „Nagy szenvedéllyel dolgozott, polgármesteri négy éve alatt sokat tett a városért. Ekkor telepedett le az Audi Győrben, ami azóta is meghatározza életünket, munkájának köszönhetően több gyűjteményt is Győrben helyeztek el. 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével tüntették ki, a művészeti közéletben kifejtett tevékenységéért.
Kolozsváry Ernő gyűjtési ars poeticáját úgy fogalmazta meg, hogy az ő szemszögéből azok az alkotók jelentősek, akik a sajátosan hazai mondanivalót, életérzést egyetemes színvonalon képesek megfogalmazni.”
A szoboravatással az önkormányzat az első szabadon választott polgármestere előtt tiszteleg. Győr polgárai elé példaként állítja Kolozsváry Ernő életművét, amely túlmutat a város határain, az egyetemes szellemiség dimenziót hordozza.
Az ünnep alkalmából díjakat adott át dr. Dézsi Csaba András polgármester.
A magyar sajtó napja alkalmából a város idei Sajtódíját Havassy Anna Katalin, a Győr+ Média Zrt. újságírója vehette át. Munkatársunk a napi tájékoztatás területén nyújtott magas színvonalú, lelkiismeretes szakmai munkájáért, Győr város mindennapjait évek óta hitelesen bemutató tevékenységéért, a kiegyensúlyozott tájékoztatásért érdemelte ki az elismerést.
Sajtódíjat kapott Csapó Balázs is, a Kisalföld napilap munkatársa, fotóriportere, aki hosszú évek óta végzett lelkiismeretes, magas színvonalú, a város és a régió történéseit, eseményeit, szépségeit bemutató szakmai tevékenységéért, valamint a folyamatos minőségi, áldozatos munkájáért kapta a díjat.
Pro Urbe Győr díjat vehetett át Ábrahám Csaba a Győr város hírnevét öregbítő sporteredményei, színvonalas edzői és klubvezetői tevékenysége, valamint a Győri Vízisport Egyesület eredményes működtetése érdekében végzett fáradhatatlan munkája elismeréseként.
Farkasné dr. Lukácsy Zita Anna is Pro Urbe díjban részesülta megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása terén kifejtett több évtizedes, önzetlen, Győr város határain is túlmutató példaértékű szakmai tevékenysége és vezetői munkája elismeréseként.
Pro Urbe díjas lett dr. Horváth Sándor Domonkos, aki több évtizedes kiváló intézményvezetői munkája, valamint a város kulturális életét gazdagító, értékes szakmai és alkotói tevékenysége elismeréseként vehette át a díjat.
Kocsis Róbert a vagyonvédelem és a biztonságtechnika területén végzett több évtizedes kimagasló munkája, valamint elkötelezett lokálpatriótaként végzett, jelentős mecénási tevékenysége elismeréseként kapott Pro Urbe Győr díjat.
Szöllősi Zoltánné részére is Pro Urbe díjat adományozott a közgyűlés, több évtizedes kiváló pedagógusi és intézményvezetői munkája, valamint a Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola nevelési feladatainak fejlesztése terén elért eredményei elismeréseként.
A díszpolgári címet idén Szijjártó Péternek szavazta meg a győri közgyűlés. A politikus országgyűlési képviselőként és miniszterként Győr gazdasági életének fejlődése érdekében végzett, maradandó értéket teremtő munkája, valamint az egyházi és egyetemi fejlesztésekben játszott meghatározó tevékenysége elismeréseként vehette át a díszpolgári címet.
„Szeretném megköszönni ezt a hatalmas megtiszteltetést, hogy ma itt állhatok önök előtt mint a győri díszpolgári cím büszke birtokosa. A díszpolgári cím viselése nemcsak régen, hanem most is egy hatalmas megtiszteltetés. És érdemeimen felül is van, ezt el kell mondjam, úgyhogy ezt legalább annyira tekintem elvárásnak a jövőre nézve is, mint ahogy a múltra vonatkozó méltatásom is elhangzott” – kezdte beszédét Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, országgyűlési képviselő.
Szijjártó elmondta: napra pontosan 25 éve lépett be életében először a győri városháza Dísztermébe, az önkormányzati választás nyomán létrejött közgyűlés legfiatalabb tagjaként. Hangsúlyozta: az elmúlt 25 évben sok minden történt vele, megházasodott, gyermekei születtek. Azzal folytatta, hogy Győr életében is jelentős változások történtek negyedszázad alatt: az Audi révén Európa autóipari fellegvára lettünk, a Széchenyi-főiskola ma egyetem, a kilenc kutató karával, öt doktori iskolájával Magyarországnak nemcsak az egyik vezető felsőoktatási intézménye, hanem hazánk egyik tudományos és szellemi központja is. valamint szólt a győri női kézilabdázás felvirágzásáról, a nagyszerű eredményeiről is.
„Mi, győriek büszkék vagyunk erre a városra, mi pontosan ismerjük, hogy milyen szorgalmas emberek élnek itt, mi már a jövő sikereit tervezzük, hiszen számunkra szívügyünk Győr” – emelte ki a politikus.
Aztán felidézte a 175 évvel ezelőtti eseményeket. „A szabadságért folytatott küzdelem gyakorlatilag elválaszthatatlan része a magyar nemzet történelmének, hiszen a szabadságért való küzdelem határozta meg őseink életét évszázadokon át. Mi, magyarok soha nem tűrtük és nem is tűrjük a rabságot, mindig készek voltunk és készek is vagyunk harcolni a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, és nem féltünk felvenni a harcot a legnagyobb túlerővel szemben sem. Törökök, Habsburgok, német és szovjet megszállók, mi mindig nagy pályán játszottunk, mindig a nagyokkal mérkőztünk meg és mindig talpon is maradtunk. És mi itt vagyunk bizony ma is. A ’48-as forradalom szabadságvágya mutatja nekünk ma is a helyes utat. Ez a szabadságvágy ösztönöz minket arra, hogy becsüljük meg, erősítsük és védelmezzük országunkat munkánkkal és tudásunkkal, a szorgalmunkkal pedig építsük a nemzetet. Nekünk, magyaroknak március 15-e egyet jelent a hősökkel. Azokkal a hősökkel, akik mertek cselekedni, és akik mertek küzdeni a jó ügyért, vagyis a szabadságért. A magyar nép ma is a szabadság népe, Magyarország ma is a szabadság országa, mi ma is egy szabadságszerető, és ha kell, szabadságharcos nép vagyunk.”
Szijjártó szólt az elmúlt 13 év megpróbáltatásairól és arról, hogyan sikerült a nehézségekből példátlan nemzeti összefogással kilábalnunk.
„Soha nem az elvárásoknak feleltünk meg, soha nem az iránymutatásokat kerestük, hanem kizárólag a magyar nemzeti érdeket néztük. És ezt nem tudtuk volna megtenni, ha nem őriztük volna meg a szabadságot” – emlékeztetett a miniszter.
Magyarországnak olyan kormánya van, amely 1848 szellemében vezeti Magyarországot, egy olyan kormány, amely számára a szabadság és a nemzeti függetlenség a legfontosabb. Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, hogy egy olyan nemzet vagyunk, amely mindig is kész volt harcolni a szabadságáért, mindig is kész volt kiállni a szuverenitásáért, és legyünk büszkék arra, hogy egy olyan nemzet tagjai vagyunk, amelynek olyan hősei vannak, mint a márciusi ifjak – zárta beszédét Szijjártó Péter.
A beszédet követően a díszterem előtti folyosón Szijjártó Péter, valamint dr. Dézsi Csaba polgármester leleplezte Kolozsváry Ernő mellszobrát.
Ünnepi műsort a Győri Nemzeti Színház művészei és a Csobolyó néptáncegyüttes adtak, Bakos-Kiss Gábor rendezésében.
Galéria: Marcali Gábor
TV-s szerkesztő: Kárpát Zsolt