Hétfőn írta alá dr. Dézsi Csaba András polgármester azt a szerződést, amelyben a város a Győr-Szol Zrt.-től megvásárolja a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-t (GYHG). Ezzel egy időben munkába állították azt a gépet is, amelynek segítségével tudják üríteni az új, földbe süllyesztett szelektív gyűjtőkonténereket. Ezt követően látogattunk el a sashegyi központba, hogy az új ügyvezetővel és a cégvezetővel beszélgessünk a hulladékgazdálkodási akcióterv részleteiről.

Mint ahogy mi is beszámoltunk róla, május elején jelentette be dr. Dézsi Csaba András, hogy határozott lépéseket tesznek Győr hulladékgazdálkodási problémáinak minél gyorsabb megoldására. A cél az, hogy másfél év múlva Győr legyen a legtisztább magyarországi város, ehhez azonban a lakosság együttműködése elengedhetetlen – hangsúlyozta akkor a polgármester.

Első lépésként hétfőn az új autó a marcalvárosi Örkény utcában található szelektív gyűjtőszigetnél mutatta be az újságíróknak a tudását. Jövőben két ilyen kocsi teljesít majd szolgálatot a városban a GYHG saját beruházásaként, illetve egy alvállalkozó bevonásával. A gépre szerelt daru segítségével emelhető ki a keretéből a földbe süllyesztett gyűjtőkonténer, a rendszer a kiemelés után pedig távirányítással ki is üríti az edények tartalmát. „A Tompa utcában közel másfél éve üzemel egy ilyen rendszer, így ezzel a tapasztalattal kezdtük meg a munkát a gyűjtőkkel. Húsz új szigetet hoztunk létre a városban, így elindíthattuk több hagyományos konténersziget megszüntetését, hiszen sokkal hatékonyabb az új módszer” – mondta el Reizer Bálint, a GYHG ügyvezetője.

Az új szigetek környezetében közel harminc hagyományos konténerszigetet számolnak fel, amely zömében rendkívül megrongálódott az elmúlt években. Ezzel együtt is nagyjából 60 százalékos kapacitásbővülést ér el a szolgáltató, hiszen a földbe süllyesztett edények tárolókapacitása jóval nagyobb a hagyományosnál.

Megtudtuk, folyamatban van a Győri Hulladékgazdálkodási Nagytérségi Társulásnál egy európai uniós pályázat, melynek keretében fejlesztik a kezelőközpontot, új gépjárműveket és munkagépeket szereznek be, és vállalni tudják Győrben 60 sziget megújítását, vidéken pedig 40 új sziget telepítését.

„A rövid és hosszú távú célokat tartalmazó akcióterv második látványos lépése, hogy a régi típusú gyűjtőedényeket harang alakúra cseréljük, amelyek nemcsak nagyobbak és esztétikusabbak, hanem jelentősen korlátozni lehet ezekkel az oda nem illő hulladék bedobását” – vette át a szót Koronika Tamás, a GYHG cégvezetője.

Néhány sarokszámot ismertetve elmondta, a GYHG háromezer négyzetkilométeren látja el a közszolgáltatást 112 településen. A Sashegyi Hulladékkezelő Központba éves szinten 85 ezer tonna hulladék érkezik be. Ennek mindössze nagyjából a felét léptetik be kommunális hulladékként, a képet azonban árnyalja, hogy a szelektív hulladékgyűjtők 43 százaléka fertőzött oda nem való szeméttel. A szelektív visszagyűjtés aránya így is 20 százalékos, ami országos szinten az egyik legmagasabbnak számít. „Az uniós ajánlások szerint 2030-ig 75 százalékos visszagyűjtési arányt kell elérni. Ehhez a finanszírozási környezet megváltozására, a lakosság szemléletváltására és a hulladékkezelési technológiák fejlesztésére van szükség” – mutatott rá Koronika Tamás arra, hogy az önkormányzat és a szolgáltató törekvése önmagában kevés a hulladékproblémák megoldására.

Dr. Dézsi Csaba András a hétfői kukaürítésnél is tapasztalt némi szabálytalanságot, amire fel is hívta a lakosság figyelmét: „Én üríthettem ki az első tárolót, ami egy műanyaggyűjtő konténer volt, és már most láttam, hogy ebbe az edényzetbe is, amibe egyébként nem olyan egyszerű más hulladékot berakni, valaki beledobott egy cementeszsákot. Kérem az embereket, hogy mindent a helyére tegyenek, hiszen Győr köztisztasága közös ügyünk, mindenki szeretne tiszta városban élni” – hangsúlyozta a Krúdy Gyula-gimnázium előtti szelektív szigetnél.

A GYHG vezetői úgy látják, a lakosságszámhoz képest kevesen vannak azok, akik nem használják rendeltetés szerint a szigeteket, viszont látványos problémát kevesen is tudnak okozni. Szélsőséges példája ennek a hétfőn éjjel történt gyújtogatás: egy 39 éves férfi három szelektív szigetet és ruhagyűjtő konténereket gyújtott fel Adyvárosban. A gyújtogatás miatt a műanyag konténerek egy része megsemmisült, illetve megrongálódott, a fémből készült gyűjtőtartályok pedig kiégtek, így szintén használhatatlanná váltak.

További probléma, hogy számos társasház lakói többet fogyasztanak, mint azt a kukájuk elbírná: úgy próbálnak csökkenteni a hulladékszállítás miatt keletkezett költségeken, hogy a kommunális hulladékuk egy részét a szelektív gyűjtőkbe hordják. „Hivatalosan csökken a város lakossága, de 30-35 ezerrel többre becsüljük a vonzáskörzettel együtt az életvitelszerűen itt élőket. Sokan költöztek ide más országrészekből, hiszen Győrben az országos átlagnál magasabb arányban nőtt az elmúlt években a GDP. A bruttó hazai termék mértékével pedig szignifikánsan nő a hulladék mennyisége” – osztotta meg a szolgáltató tapasztalatait Koronika Tamás, miszerint az elmúlt három évben drasztikusan nőtt a hulladék mennyisége városunkban, s ez a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben csak fokozódott.

Az önkormányzat és a GYHG tervei között szerepel, hogy rendeletmódosítással markánsabbá tegyék a lakosság szerepvállalását. A társasházak esetében is meghatároznák a hulladékgyűjtő edények minimum literszámát. Ezen túl az illegálisan lerakott hulladék mennyiségét szigorú hatósági intézkedésekkel szorítanák vissza.

„Ahogy már mondtuk, a lakosság döntő többsége rendeltetés szerint használja a szigeteket, de azokat, akik erre nem képesek, csak következetes módszerekkel (bírságolással, szemléletformálással) lehet erre sarkallni” – mondta Reizer Bálint, és beszámolt az akcióterv következő lépéséről is.

Míg a társasházaknál növelik a hulladéktárolási kapacitást, addig a családi házas övezetekben egy új hulladékgyűjtő bevezetésével az egyéni, háznál történő szelektív gyűjtés kerül a jövőben előtérbe. Ebbe a fém, papír, műanyag hulladékot lehet elhelyezni, az üveg hulladék továbbra is a szigeteken adható le. Az így gyűjtött hulladék válogatásához szükséges egy optikai válogató rendszer bevezetése is, amely az egy helyre gyűjtött, de szelektálható hulladékot válogatja. Ez várhatóan év végéig megvalósulhat, egyelőre első lépésként hat vidéki településen tervezik bevezetni a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést. A rendszer sikeres működéséhez szintén elengedhetetlen a lakosság partnersége, hiszen a szolgáltató csak azokat a gyűjtőket szállítja el, amelyekbe a megfelelő hulladék került.

Győrben a hétvégi gyűjtés gyakoriságát is növelik, és ebben a lakosság is aktív szerepet vállalhat, egy készülő applikáció segítségével bárki bejelentheti majd, ha problémát tapasztal a szelektív szigeteknél. Ilyen probléma például, hogy sok vállalkozás terheli le a szelektív szigetek kapacitását, holott ezeket a lakosság használhatja csak. A probléma orvoslására tavaly október óta a GYHG bevezette, hogy a sashegyi központban térítésmentesen leadhatják a szelektív hulladékot azok a cégek, akik közszolgáltatási szerződéssel rendelkeznek.

A város hulladékgazdálkodási rendszerének pedig további kulcsa a munkaerőkérdés. A polgármester bejelentése szerint egy éven belül háromlépcsős fizetésemelést kapnak a fizikai és a szellemi dolgozók is munkájuk jobb megbecsülése érdekében. „A multinacionális és a fuvarozási cégekkel kell folyamatosan versenyeznünk. Jelenleg 45 gépkocsivezetőre van szükség a 240 logisztikai körzetünkben. A gépkocsivezetői létszám egyharmada munkaerő-kölcsönző cégen keresztül dolgozik nálunk, ami jelentős kockázat számunkra. A fluktuáció a fizikai állomány tekintetében tavaly közel 75 százalékos volt, ami óriási szám” – szemléltette Koronika Tamás a szolgáltató nehézségeit, és hozzátette, informatikai fejlesztéssel is arra törekednek, hogy ne fordulhasson elő, hogy egy szemétgyűjtő tartalmát nem viszi el a szolgáltató időben.

Csütörtökön dr. Dézsi Csaba András egyeztetett Truka Istvánnal, a győri Közterület Felügyelet vezetőjével, hogy a korábbiakhoz képest is megnövekedett illegális hulladék felszámolása legyen az elsődleges céljuk. Ennek megfelelően minden olyan járműre, amely a szelektív hulladékgyűjtő sziget előtt a tilosban parkol, haladéktalanul kerékbilincset helyeznek fel, mert ezek akadályozzák a hulladékgyűjtő szigetek kiürítését.

Zéró tolerancia az illegális hulladéklerakásban!

„Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy az illető ez által aktuálisan hosszabb ideig fog a helyszínen parkolni, azonban csak így biztosítható, hogy a bírságot, amely visszatartó erő, minden esetben megfizesse. Kértem igazgató urat, hogy minden esetben, amikor illegális hulladékot lerakó embert érnek tetten, a legmagasabb, 50 ezer forintos bírságot alkalmazzák. Emellett kértem, hogy 0–24 órában ellenőrizzék a szelektív hulladékgyűjtő edényeket, hogy minél több ilyen tróger miatt alkalmazhassák a büntetést. Zéró toleranciát hirdetek az illegális hulladéklerakás terén, mert ezt Győr már nem tűri tovább!” – nyilatkozta a polgármester.