Olyan korok és történetek elevenednek meg a La Fontaine, avagy a csodák éjszakája című ifjúsági darabban, amiket talán csak merész képzeletünkben, még gyerekkorunkban, elalvás előtt láttunk, miközben mesét olvastak nekünk. Ezért, és a több mint egy órán át tartó nevetésért is érdemes megnézni a múlt szombaton, a Kisfaludy teremben bemutatott zenés színművet, felnőtteknek is.

A Korok és történetek címet viseli a Győri Nemzeti Színházban futó évad, amibe tréfásan illik bele a Vill-Korr Sulibérlet keretében látható La Fontaine, avagy a csodák éjszakája. A színpadon 1656-ot írnak, s egy olyan éjszakát, amiről a feljegyzések úgy tartják: az aznapi csillagállás különösen kedvez a varázslatoknak. De mily veszedelmes a tudás, ha rossz kezekbe kerül! – kiált fel La Fontaine, akinek inasa „aranycsinálás” helyett egy kaput nyit téren és időn át, méghozzá az író padlására. Így eshet meg, hogy együtt játszik az állatmesék francia legendája a kán-kán atyjával, vagyis a 19. századbeli Jacques Offenbachhal és az 1944-es születésű George Lucasszal, aki a Csillagok háborúja sorozat és az Indiana Jones-trilógia sikere okán vált ismertté. Hozzájuk csatlakozik még Csenge néni, a győrszentiváni iskolások tanárnője, hogy aztán bemutassák a legismertebb La Fontaine-meséket, A holló és a rókát, A teknős és a nyulat, illetve A tücsök és a hangyát.

Kszel Attila rendező egy közel tizenöt évvel ezelőtt írt darabját újította fel, egy könnyed, időutazós keretjátékkal meséli el azokat a népszerű fabulákat, amikben éles iróniával beszélt az emberi gyarlóságokról La Fontaine, egyébként görög elődei, Aiszóposz és Phaedrus nyomán.

Radnóti Miklós költőnk 1943 augusztusában így írt La Fontaine-ről: „Nem bíró ő, hogy itéljen. Nem akarja megjavítani a világot, nem rójja meg az embereket. Ábrázol. És elnéző mosollyal, vagy gyöngédséggel teli szórakozik közben. (…) Erkölcsös tanulságok a La Fontaine-mesék tanulságai? Szabad vizsgálódásra nevelő tanulságok. Tehát erkölcsösek is. A mesékben emberi állatok szerepelnek, ahogy a társadalomban állati emberek. S ne gondoljuk mindezt rossz értelemben.”

Az előadás arra ugyancsak emlékeztet: a csodák fontos sajátossága, hogy ritkán történnek meg. Ezért is érdemes nekik örülni, a legkisebbeknek is.

A darabbal korábban ITT és ITT foglalkoztunk.

Középpontban a fiatalok