A Széchenyi István Egyetemen fontos a gyakorlatorientált képzés, ezt pedig maguk a hallgatók is örömmel veszik.

A győri Széchenyi István Egyetem elkötelezett a gyakorlatorientált képzés iránt, ennek megfelelően az Apáczai Csere János Kar hallgatói olyan különleges gyakorlatokon vettek részt, mint a Lakitelki Népfőiskola III. Tanyakollégiuma és a Moson Értékfeltáró Kollégium. A hallgatók az előbbiben a tanyavilág megmentéséért, az utóbbiban pedig a mosonmagyaróvári térség rendkívüli értékeinek felkutatásáért tevékenykedtek.

Segítettek a tanyavilág felmérésében

„A tíz nap alatt olyan tapasztalatokkal gazdagodtak a hallgatóink, amik sokakban megalapozták, megerősítették a szakma iránti elköteleződést. A tanyavilágban végzett felmérés olyan szociológiai terepgyakorlat volt, amelynek során a résztvevők mindent kipróbálhattak a gyakorlatban, amit az iskolapadban megtanulnak” – mondta el dr. Tóth Péter, az Apáczai Csere János Kar Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszékének docense. Hozzátette, a Lakitelki Népfőiskolán megvalósult kutatás során egy héten keresztül minden nap reggeltől estig járták a kiskunsági tanyavilágot, ahol az ott élők kérdőíves kikérdezését végezték el.

A tanyavilág állapotának felmérése céljával indult programon mintegy 400 kérdőív készült összesen kilenc magyarországi és külhoni felsőoktatási intézmény csoportjainak munkája révén, amelyben a Széchenyi István Egyetem vett részt a legnagyobb számban, a maga 13 hallgatójával és öt oktatójával.

„A szakmai tudás erősítése mellett a gyakorlat a hallgatók olyan készségeit is fejlesztette, mint az önállóság, a problémamegoldó készség, a kapcsolatteremtés, a kommunikáció” – emelte ki dr. Tóth Péter.

„Meghatározó élmény volt a programban való részvétel, amit nagyon vártam, hiszen már elsőéves koromban jelentkeztem rá, ám a járvány miatt akkor elmaradt a kutatás” – válaszolta kérdésünkre Balogh György Márk, harmadéves szociológushallgató. „Érzelmileg és szakmailag is sokat adott a terepgyakorlat, amin egy kitűnő csapattal vehettem részt, ezért már készülök a tavaszi, második körös felmérésre, amikor kérdőívezés helyett mélyinterjúkat készítünk majd” – tette hozzá. A tatabányai fiatalember elmondta, korábban leginkább a Komárom-Esztergom megyei kistelepülésekről volt ismerete, de ilyen periférián lévő élethelyzetekkel még soha nem találkozott, ezért ez hatalmas tapasztalat volt a számára.

Feltérképezték a mosoni térség kincseit

Ugyancsak a Lakitelki Népfőiskola gondozásában zajlott a Moson Értékfeltáró Kollégium. A kérdőíves munkában négy közösségszervező és két szociológus hallgató valamint két oktató tevékenykedett a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karáról. A kutatásban résztvevők Mosonmagyaróvár és térsége 33 településének értékeiről gyűjtöttek adatokat.

„A mi csapatunk két településen gyűjtötte a kulturális, épített és természeti értékeket, a közösség szokásait, hagyományait, ünnepeit. Hagyományőrzőkkel és civil szervezetek képviselőivel találkoztunk, köztük írók, mézeskalács-készítők, gyertyaöntők, dalkör vagy éppen fonóklub tagjai meséltek a tevékenységükről, a település jellegzetességeiről” – fejtette ki dr. Nárai Márta, a Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszék szakvezető docense.

„A márciusi második körben is részt veszünk, amikor már mélyebb beszélgetésekre kerül sor a most megismert hagyományőrzőkkel. A kutatás egy kiadvánnyal zárul, amely részletesen bemutatja Mosonmagyaróvár térségének településeit és azok értékeit” – fűzte hozzá dr. Vehrer Adél, a Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszék docense. Kiemelte, az általuk vizsgált négy településen számos olyan sajátossággal találkozhattak a hallgatók, mint a több nemzetiség együttélése vagy éppen azok az értékek, amelyek egy adott közösség identitását határozzák meg.

 „Néhány nap alatt rengeteg tapasztalatot szereztünk, beleláttunk a kisközösségek életébe, szembesültünk azzal, hogy minden településen más munkát igényel a szakemberek közreműködése. Számos értékkel találkoztunk, amelyek bemutatásra érdemesek, ezért a jövő közösségszervező és közművelődési szakembereinek feladata az is, hogy ezek a kincsek még nagyobb figyelmet kapjanak” – számolt be tapasztalatairól a szigetszentmiklósi Kalmár Brigitta közösségszervező szakos, végzős hallgató. Mint mondta, fontos, hogy legyen, akinek például a csipkekészítéssel foglalkozó népművészek tovább tudják adni mesterségüket, mert csak így maradhat fenn sokszínű kultúránk.

Forrás: Széchenyi István Egyetem