A Győri Zsinagóga mai épületét 1870. szeptember 15-én avatták. A 150 éves jubileumi ünnepséget az egykori építtető, a Győri Zsidó Hitközség, a mai tulajdonos, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, s a mai vagyonkezelő, az épületet használó Széchenyi István Egyetem közösen rendezi.

Az esemény felkért fővédnöke Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. Az esemény résztvevője lesz Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Széles Sándor megyei kormánymegbízott, Németh Zoltán megyei közgyűlési elnök, Simon Róbert országgyűlési képviselő, dr. Veres András, Szemerei János, dr. Várszegi Asztrik püspökök, Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát is.

Az ünnepségen köszöntőt mond Szalay-Bobrovniczky Vince, dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere, Tótha Péter Joel győri főrabbi, Villányi Tibor hitközségi elnök és dr. Baranyi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora. Bana József főlevéltáros, a Győri Városi Levéltár igazgató és Tóthné Papp Terézia volt városi projektmérnök az épület egy-egy korszakáról beszél. Az ünnepségen közreműködik Fekete László országos főkántor, az Széchenyi István Egyetem két zeneművész-jelőlt hallgatója a „Kis zsidó népdalok” műsorral szerepelnek.

“A zsidóság a magyar, a győri történelemben gazdasági, kultúraközvetítő, kultúrateremtő, közjót szolgáló tevékenységével, az előítéletek és a jogi megkülönböztetés formáival együtt szerepel. A XIX. századtól kezdődően a győri zsidók imaházat, elemi iskolát, kórházat, szociális intézményeket, menházat, egyleteket alapítottak és működtettek, s jelentős szerepet töltöttek be a város gazdasági és társadalmi életében.

A zsinagóga épületét 150 éve, 1870-ben széleskörű összefogással építették.

Az 1890-es, 1900-as évek általános fejlődése, a gabonakereskedelem és a malomipar fellendülése Győrben nagyban a zsidó vállalkozóknak tudható be. Jelentős szerepet töltöttek be a város gazdasági és társadalmi életében. A RÁBA-gyár, a Grabo, a Kekszgyár elődje, az Olajgyárak, a mintegy félszáz legjelentősebb győri cég alapítása, működtetése morvaországi, bécsi, osztrák származású győri zsidók közreműködésével, tőkéjével, alapításával, szakértelmével jött létre, s kialakult Győrben a modern gyáripar. A XX. század elején az értelmiség és a kereskedők jelentős részét a zsidók adták.
Győr zsidósága a II. világháború elején még segíthetett lengyel menekülteken, akiket a zsidó iskola termeiben szállásoltak el. 1944 június elején a hiányos dokumentumok szerint közel hatezer zsidót hurcoltak el Győrből, közülük ezernél is kevesebben élték túl Auschwitzot, s tértek vissza. A kilencszáz, gázkamrában elpusztult 14 éves kor alatti kisgyerek emlékét az egykori zsinagóga udvarában a Hitközség és a Széchenyi István Egyetem által 2007-ben közösen állított emlékoszlop is őrzi” – szerepel a Széchenyi István Egyetem közleményében.