Tizennégy doktor, közülük tíz szakorvos, összesen huszonöt szakvizsgával, dolgozik a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház onkológiai osztályán – mondta el érdeklődésünkre dr. Pintér Tamás osztályvezető főorvos. A kérdés azért vált aktuálissá, mert Korózs Lajos szocialista országgyűlési képviselő, a parlament népjóléti bizottságának elnöke egy sajtótájékoztatón azt állította: összesen két szakorvosa van a győri onkológiának, ráadásul egyikük maga is rákos, tehát ő sem tud mindig a betegei rendelkezésére állni.
Bizonytalanságot és közfelháborodást okozott Győrben a szocialista országgyűlési képviselő rémhíre. A betegek nagy része nem értette, mi történt, hova lettek orvosaik, s ezentúl ki kezeli őket. Többen persze azzal vigasztalták magukat, hogy kampány van, ilyenkor szoktak marhaságokat beszélni a politikusok, de súlyosan beteg emberek érzéseivel eddig azért nem nagyon mertek játszadozni. Az a valószínűbb persze, hogy a parlament népjóléti bizottságának elnöke teljes mértékben tájékozatlan a győri egészségügyről, s a kórház működéséről.
„Új épületben, kiváló szakembergárdával és korszerű felszereléssel dolgozik az onkoradiológia” – összegezte a rákbetegeket gyógyító osztály tevékenységét dr. Tamás László János, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa. Hozzátette: ellátási területükön félmillió ember él. Évente 2500 új, összességében mintegy kilencezer embert kezelnek itt.
A rákbetegségek diagnosztikájában is élen jár a kórház, az előírások adta határidőn belül elvégzik a betegség kiderítéséhez szükséges képalkotó és egyéb vizsgálatokat.
A diagnosztikában kiemelten fontos patológiai osztály létszámát megduplázták. A kórházi gyógyszerkeret mintegy 60 százalékát közvetlenül az onkológiai betegekre költik.
A főigazgató hangsúlyozta: az onkoradiológia mellett szinte minden osztályon – az urológiától a fül-orr-gégészeten át a bőrgyógyászatig – kezelnek rákbetegeket. Győrben található Magyarország legnagyobb onkológiai sebészete is, hasnyálmirigy-műtétekre például az ország minden részéből, másfél milliós körzetből jönnek a betegek.
A kórházban az onkológusok mellett legalább száz szakorvos gyógyít rákbetegeket a különböző osztályokon.
A három szakvizsgával rendelkező dr. Pintér Tamás osztályvezető főorvos arról tájékoztatott: orvosaik közül többen három-négy szakvizsgával gyógyítanak, a szakorvosok mellett négy rezidens is dolgozik, egyikük jövőre már szakvizsgázik, a másikuk patológus, aki most szerzi meg a klinikai onkológusi képesítését is. Áprilistól érkezik egy olyan kollégájuk, aki tizenkét éven át Németországban vezetett szakintézményt, de gyerekeit itt akarja iskolába járatni, ezért hazatért Magyarországra a család.
„Szó sincs tehát arról, hogy nincs elegendő, jól képzett szakorvos. Minden szempontból Európa-szintű a rákosok győri ellátása” – nyugtatta meg betegeiket dr. Pintér Tamás főorvos.
Magyarországon egyébként nem a daganatos betegségek követelik a legtöbb emberéletet. Első helyen a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálokok között. Száz emberből ötven ebben a betegségben, tehát infarktusban, sztrókban, magas vérnyomásban hal meg. Rákban százból 25-en veszítik életüket, országosan összességében évente mintegy 32 ezer ember.
Megnéztük a Nemzeti Rákregisztert, amely szerint Győr-Moson-Sopron megyében a hörgő- és tüdődaganatok száma a legmagasabb. Ezt követi, a bőr, az emlő, a vastagbél és a prosztata daganata. Az újonnan diagnosztizált rákosok száma országszerte folyamatos nő, de az igazsághoz tartozik, hogy ebben az egyre pontosabb, korszerűbb diagnosztikai eszközök, szűrőprogramok is szerepet játszanak.
Sajnálatos módon a rákot provokáló önpusztító életmód visszaszorításában túl nagy eredményeket nem értünk el. A fiatalok körében ugyan már közel sem annyira divatos szokás a dohányzás, mint régebben volt, s ez a korosztály az egészségesebb táplálkozásra is jobban ügyel. A középkorosztály és az idősebb nemzedék viszont kevesebbet törődik az elfogyasztott ételek hatásával, minőségével, és a mozgás sem tartozik hozzá szervesen az életükhöz.
A genetikai hozomány persze sok betegségben játszik meghatározó szerepet, de ha jobban figyelnénk önmagunkra, nagyobb eséllyel tudnánk megelőzni a súlyos betegségek kialakulását.