Győrnek még nincs fakatasztere, így aztán csak becsülni tudják a szakemberek, hogy nagyjából 50 ezer fa – főleg szürke nyár, juharfélék, fekete fenyő, hársfa, platán – lehet a város tulajdonában. Legalább 50 éve senki sem foglalkozott komplexen, szakszerűen a fák állapotának meghatározásával, ápolásukkal. Eseti, gyakran amatőr „sebészi” csonkolások történtek, így rengeteg torzó is maradt az avatatlan beavatkozás nyomán.

A klímaváltozás, a zöld szemlélet megerősödése a polgárokban, illetve a korábban nem jellemző viharok károkozásai mind halaszthatatlanná tették, hogy az önkormányzat a jelenben és a jövőben szakszerűen, műszeresen felmérje a faállományt, tudatos gazdálkodást folytasson, olyan új fákat ültessenek, melyek szeretik a mostani klímát, s olyan talajba kerüljenek, ahol jól érzik magukat.

Furcsán hangzik, de a fákat is „üzemeltetni” kell. Ehhez nélkülözhetetlen a fakataszter létrehozása, egy komplett, szakmai csoport működtetése a megfelelő technikai felszerelésekkel – mondja Tóth László informatikus, erdő- és vadgazdálkodási technikus, favizsgáló, s hozzáfűzi: ehhez most adottak a feltételek, a jelenlegi önkormányzat a város stratégiai tervezését már következetesen végigkíséri a zöld gondolat, s az újszülötteknek ültetett fák is azt bizonyítják, a családok támogatása mellett mennyire fontosak a város vezetőinek az ökológiai szempontok.

Szükség is van erre a szemléletre, mert Tóth László és csapata szerint a város fás vegetációjának nagy része túltartott, idős, leszálló ágban, összeroskadóban van, betegeskedik és egyre nagyobb költséggel, egyre magasabb kockázattal tartható meg a helyén. A szakszerűtlenül kezelt, csonkolt fa „torzók” törnek, dőlnek viharok esetén. Egyes egyedek támasztó gyökerei felnyomják a burkolatot, hatalmasra nőtt lombkoronájuk súrolja a házak falát.

A bajok orvoslására, hosszú távú stratégia megalkotására tapasztalt, referenciával rendelkező független szakembert kértem segítségül Hegedűs Balázs erdésztechnikus-agrármérnök, alpinista faápoló személyében – mondja Tóth László.

Az Erzsébet ligetben vagyunk, csöpörög az eső, a fiatal anyukák felhúzzák a védő nejlont a babakocsikra. Egy idősebb férfi bottal a füvet kapirgálja, vadgesztenyét keres. Többen, csomagokkal a hónuk alatt a kórház bejáratához sietnek, hogy beteg hozzátartozóiknak küldjenek váltás ruhát, gyümölcsöt, édességet.

A ligetet a velünk tartó szakemberek – Tóth László mellett Máté Károly agrármérnök, Lóth József erdőmérnök, s külsős szakértőként Hegedűs Balázs agrármérnök, alpinista faápoló – szemével próbáljuk nézni. Először az ország védangyalának tartott, magyarul is jól beszélő Erzsébet királyné emlékére, tiszteletére ültetett szürke nyárfára tekintünk föl.

560 centi a kerülete – kezdi a fa paramétereinek a felsorolását Máté Károly, aztán egy letört ág helyén kialakuló nyílt sebre mutat: szakszerűtlen vágás, mely nemcsak esztétikai hiba, de rombolja a védettségre szoruló fa egészségét is.

Az már a laikusnak is feltűnik, hogy a fa törzsétől pár méterre több csemetét is elültettek, melyek elől a szürke nyár lombkoronája teljesen eltakarja a napfényt.

Az a tapasztalatunk, hogy az alkalmi vállalkozók a szabályszerű zöldnyesés, száraznyesés helyett ad hoc metszést végeznek, „kabátakasztókat” csinálnak, elmarad a beavatkozás helyének ápolása is – magyarázzák. Szemet szúr az is, hogy sok a magról hajtott fa, amely egy jól tervezett, gondozott parkban nem mutat jól.

Kiderül: eddig a faültetés szakszerűségében sem jártunk élen. Fényképeken nézzük meg, hogy az egyik parkban fél méterre a futópályától áll egy fa, gyökerei már megemelték a rekortánt. A parkgondozás során pedig a damilos fűnyírókkal gyakran megsértik a fiatal fákat. A „túltartott” öreg, beteg fák pótlására népszerű a már 10-15 éves, nagy földgolyós fák kitelepítése, de ez a szakemberek szerint nemcsak drága mulatság, hanem értelmetlen is, hiszen a fiatalabbak jobban alkalmazkodnak az új talajhoz, klímához, s gyorsabb fejlődésnek indulnak.

A Győr-Szol városüzemeltető osztályán belül dolgozó, a fák állapotát feltérképező csoport mindenekelőtt a játszóterek, óvodák, iskolák környékét vizsgálja. Figyelembe veszik a lakosság bejelentéseit, a képviselők, az önkormányzat észrevételeit, feladatmeghatározását.

Erősíteni kell a szociális kommunikációt az emberekkel és a civil szervezetekkel – bizonygatják. – Ha a kivágott fa helyére beton kerülne, nyilván tiltakozni kellene. De azt nem mindig értik az emberek, hogy azért kell elköszönnünk egy fától, mert megöregedett, veszélyes, már „lélegeztetőgépen” sem sokáig bírja, menthetetlen. Ha egy nagyobb szél kidönti, akár emberre is eshet, vagy kárt okozhat az autóban. A faregiszter hiányában egyébként a biztosítók sem szívesen fizetik ki a kárt.

A győri szakemberek nemcsak szemrevételezik a parkok, s általában a város fáit.

Egy magyar találmány, a három dimenziós fakopp berendezés képes megállapítani, ábrázolni, hogy mennyire korhadt a fa belseje, üreges-e a szerkezet. Ezt akkor alkalmazzuk, ha szemrevételezéssel vagy más módon nem lehet egyértelműen meghatározni a fa minőségi státuszát – mutatja Lóth József.

Tíz szenzort vernek a fába 3 centi mélyen – előtte gondosan dokumentálják a fa egyéb adatait, külső állapotát, helyét –, majd minden szenzorra három-három kis kalapácsütést mérnek. Két szenzor közötti hangterjedési, rezgési sebesség jelzi a fa állapotát, melyet a tomográf színesen ábrázol is a mobiltelefon képernyőjén. A sötétzöld mutatja a fa teljesen egészséges állapotát, a kék viszont már az üregre figyelmeztet. Ha a fán lombkorona-könnyítéssel vagy más módszerrel időlegesen még segíteni lehet, s nem jelent veszélyt a környékre, akkor megmentik. Sok azonban már menthetetlen.

A favizsgáló szakemberek stratégiai tervet is készítettek az önkormányzat számára a sorfák, a parkfák és a temetői fák rekonstrukciójára és új fafajok alkalmazására. Olyan jövőképet fogalmaznak meg, melyben a fák esztétikusak, árnyat, oltalmat adnak a kánikulában, lombkoronájukkal tisztítják a város levegőjét, pollenjeik nem okoznak allergiát. Javaslatot tesznek arra is, hogy milyen fákat, hogyan és hová ültessenek a városban. A stratégia céljai persze hosszú távon érvényesülnek, állapotukat addig is szakszerűen vizsgálni kell, s ha szükséges, muszáj kivágni a környezetükre veszélyes faegyedeket, ezeknek a pótlásáról gondoskodnak. A szakemberek a győri fakateszter mielőbbi elkészítését az átgondolt munka alapfeltételének tartják.