Radnóti Ákost, a város környezetvédelemért is felelős alpolgármesterét arról kérdeztük, melyek azok a sarkalatos ügyek, melyek meghatározzák munkáját ezen a területen.
„Az első ilyen a fásítási program. Már évek óta zajlik és kézzelfogható eredményei vannak, hiszen több mint ezer fát ültetünk évente, ami többszöröse a kivágott mennyiségnek. Minden egyes fakivágás hatósági jogkör, és alapos szakmai munka előzi meg. Előfordul, hogy egy fa élete nem menthető meg, ilyenkor a kivágottat kötelező pótolni, de általánosságban évente a többszörösét ültetjük ki, vagyis mindenképpen előbbre járunk. Polgármesteri kezdeményezésre indult a Győrkőc liget, mely szerint minden itt született gyermek után lehet fát igényelni. Van, aki elviszi a saját kertjébe, aki pedig nem, azé a ligetbe is kerülhet. Természetesen civil kezdeményezéseket is támogatunk, de csak ha azok szakszerűek. Mert az nem környezetvédelem, ha 20-30 centis cserjéket, fákat, pláne nem a környezetbe illőt kiültetünk, azután magára hagyjuk. Mi tudatosan, szakszerűen dolgozunk és a továbbiakban is ápoljuk a növényeket.
Több park rekonstrukciója (Malom liget, Matáv-játszótér, Eötvös park, adyvárosi tó) befejeződött, néhány folyamatban van, odaillő növényeket és fákat telepítünk, öntözőberendezéseket építünk ki.
A másik központi téma a hulladékkezelés, hiszen a legtisztább város cím a cél. Ennek jegyében sok minden történt eddig is, elsősorban szemétszállítás ügyben, melynek hatására rendezettebb, tisztább lett a város. A legtöbb probléma a szelektív gyűjtőszigetek körül van/volt. Gyakoribbak lettek az ürítések és a szigetek takarítása, ezenkívül több földbe süllyesztett szigetet alakítottunk ki, ami mellé már annyira nem szemetelnek. Ebben nyilván segítenek a rendőrségre bekötött kamerák és a visszatérő ellenőrzések is. Ez egy ingyenes szolgáltatás, amivel mindenki jól jár, hiszen a hulladékszigetek használatával kevesebb lesz az otthoni szemetünk, így kevesebbet is fizethetünk. Szükség van szemléletváltásra, mert bizony akadnak, akik pár percet sem hajlandóak gyalogolni a gyűjtőhelyhez.
A harmadik fontos dolog a kerti égetés. Ez idén novemberben kivételesen engedélyezett a veszélyhelyzet miatt, egyébként tiltott. A Környezetvédelmi Bizottságot határozottan megkértem, dolgozzon ki eljárást az égetés alternatívájaként, hogy milyen egyéb lehetőségekkel tudjuk kiváltani ezt az erősen szennyező módszert, mely a 21. században nekem teljességgel elfogadhatatlan. Egyébként most is lehet barna kukába rakni, lehet barna zsákot venni, lehet komposztálni, el lehet vinni a hulladékudvarokba, le lehet darálni. A jövő ezeknek a módszereknek az ötvözése lesz. Fura volt a napokban látnom, hogy egy háznál égették a hulladékot, miközben a tetőn fent van a legmodernebb napkollektor, ami roppant környezettudatos dolog, s a kapu előtt pedig elektromos autó állt. Ez olyan, mintha azt mondanánk, a fűtést széntüzeléssel vagy ősrégi tüzelőolajjal oldjuk meg és a kétütemű autók használatára sarkallnánk a lakosságot, azaz sok-sok évtizedet visszalépve a modern kor elvárásaiból.
A jövőben is sok programot tervezünk a zöldterületek megújítására, ha lakossági információt kapunk, szívesen vesszük, a bejelentésekre mindig reagálunk, próbálunk segíteni.”