Győriek is túlélték a rémálmot

Fegyverropogás a bécsi éjszakában

Fotó: zdf/dpa
Némedi-Tóth Zsófia
2020.11.07. 19:40

A terrortámadás mindössze néhány órával a koronavírus-járvány megfékezését célzó részleges karantén életbe lépése előtt történt, hétfőn este nyolc óra körül.

Az első lövések a Seitenstättengasse utcában található központi bécsi zsinagóga környékén dördültek el. A rendőrök által lelőtt támadó – a 20 éves Kujtim Fejzulai – négy embert ölt meg, huszonkettőt megsebesített.

Előzmények

A bécsi merénylet rengeteg embert megdöbbentett, köztük engem is, különösen azért, mert az egyetemet Bécsben végeztem el, így számtalan barátom, ismerősöm van, akik a mai napig kint élnek.

Hétfőn este edzésről hazaérve küldött a barátnőm egy hangüzenetet, amelyben azt mondta: „Szia Zsófi, képzeld, a Schwedenplatzon lövöldöznek, csak azért szólok, hogy ha gondolod, megírhatod az anyagot.” Először fel sem fogtam, és biztos vagyok benne, hogy ő sem, mi történik.

„Jó” időzítés

Tudni kell, hogy a terrortámadás a szigorúbb járványügyi szabályok életbe lépése előtt történt, ezért az utcákon, éttermekben meglehetősen sok ember tartózkodott. Az osztrák állami csatorna azonnal reagálva az eseményekre, indított egy élő adást, amit én is hallgattam, közben folyamatosan tartottam a kapcsolatot a kinti barátaimmal.

A chatcsoportunkba számtalan üzenet, kép és videó érkezett az esetről, köztük olyan fotók is, amelyek már hétfőn délután három órakor napvilágot láttak a Twitteren, és a következő fenyegetéseket tartalmazták angolul: „Várjátok ki a meglepetéseinket!” A lövöldözések sora után pedig még azt is posztolták, hogy „Esküszöm Allahra, hogy még nem láttatok tőlünk semmit”, ám ezeket később az osztrák állam kérésére a Twitter eltávolította.

Első reakciók

Miután értesültem, hogy a barátaim jól vannak, kicsit megnyugodtam, de fokozott érdeklődéssel követtem tovább az eseményeket. Időközben álhírek is megjelentek, például, hogy a Mariahilferstrassén túszul ejtettek egy embert. Mindenki írogatott mindenfélét, biztosat először az ORF sem tudott közölni.

Első reakciója minden kint élő ismerősömnek is ugyanaz volt, mint nekem: „Jól vagy?”. Utána indultak el a találgatások, hogy mi történik a világ legélhetőbb városában. Zsuzsi, felvidéki magyar barátnőm először azt hitte, hogy az aznap éjféltől kezdődő szigorúbb járványügyi szabályok miatt törtek ki lázadások. Van olyan barátom is, aki a környéken lakik, ő hallotta a lövéseket.

„Úristen, mi történik?”

Szerencsére a legtöbb ismerősöm otthon tartózkodott. Kata, egy győri barátnőm otthonról figyelte az eseményeket, az első üzenet, amit tőle kaptam: „Mi a fene történt? Egyszerűen nem tudom felfogni…” Flóra, aki szintén győri, azt írta, hogy ők aznap mentek volna be a városba, de végül otthon maradtak, ám néhányan az utolsó lehetőséget kihasználva mozdultak ki, vagy éppen dolgoztak. Érdeklődve hallgattam az ő történeteiket is.

Scarlett: „Én a kollégáimmal az egyik hetedik kerületi étteremben voltam, az „utolsó szabad esténken”. Tovább szerettünk volna menni szórakozni, de fülest kaptunk, hogy inkább ne. Az első reakcióm az volt, hogy a „lockdown” miatt törtek ki verekedések. Aztán miután a helyzet egyre komolyabb lett, nem akartuk elhinni, mi folyik itt. Végül hajnali háromig ragadtunk az étteremben, majd mikor kimerészkedtünk az utcára, esélytelen volt taxit fogni, így engem hazakísértek a kollégáim, de aludni persze nem tudtam. Később kiderült, hogy pont arra a helyre mentünk volna tovább, ahol a merénylő lelőtte az egyik áldozatot.

Egy másik győri barátnőm, Szabina egy második kerületi étteremben dolgozott. Ő úgy értesült róla, hogy az egyik törzsvendég rohant oda a pulthoz, és azt mondta, hogy egy géppisztolyos embert látott, és hallotta a lövéseket is. „Először nem akartam hinni neki, aztán jöttek a hírek, videók, rendőrautók száguldoztak el az étterem előtt, lefagyott mindenki. Bent ragadtunk a vendégekkel együtt, és közösen követtük az eseményeket az interneten. A főnököm végül hajnali egy után vitt haza autóval, de nagy kerülővel, ugyanis az egész belvárost lezárták.”

Néhány nap elteltével azt látják az ismerőseim, hogy Bécs első kerülete kihalt – november 3-tól egyébként korlátozott a kijárás, – korábban a belvárosban több rendőr is tartózkodott. Pánik már nincsen, inkább szomorúság tapasztalható. Az osztrák belügyminiszter szerint semmi jel nem utal arra, hogy második merénylő is lett volna. A hivatalosan terrorcselekménynek minősített támadás után a rendőrség tizennégy embert vett őrizetbe, és tizennyolc házban tartott házkutatást. Az osztrák kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el, politikai vezetők világszerte elítélték a merényletet.

Kapcsolódó témák: #megemlékezés |