Immár kétszáz rászoruló élvezi Győr városának védelmét a Zrínyi utcai befogadó ponton. Az önkormányzat igyekszik mindenben támogatni a háború elől menekülő, többségében magyar ajkú embe­reket. Munkájukat példás civil összefogás is segíti.

A közelmúltban alakítottak át ideiglenes menekültszállássá két épületet az egykori Zrínyi utcai kórház területén. Az épületegyüttes új tulajdonosa, a Széchenyi István Egyetem az önkormányzat kérésére azonnal a rászorulók rendelkezésére bocsátotta a felújított szobákat – tudtuk meg dr. Pergel Elzától, Győr szociális és egészségügyi ellátásért is felelős alpolgármesterétől.

„Mi kétszáz főről tudunk, akik teljesen ránk vannak szorulva. Étkeztetésben, elhelyezésben, ruházati és minden egészségügyi szolgáltatásban segítjük őket. Vállaltuk a pici babák teljes ellátásához szükséges eszközöknek az édesanyák rendelkezésre bocsátását, igény esetén a kicsik bölcsődei és óvodai elhelyezését. Az általános iskolások oktatását pedig a tankerület dr. Nagy Adél igazgató asszony irányításával már szervezi. Összességében ezeknek az embereknek a nap huszonnégy órájában szüksége van segítségre, és ezt mi meg is adjuk nekik” – fejtette ki az alpolgármester.

Természetesen nem csak a Zrínyi utcában vannak Győrben ukrajnai menekültek, hisz több, főleg kárpátaljai településekről származó család azért utazott épp a Kisalföld fővárosába, mert az egyik hozzátartozója már a háború előtt itt élt és dolgozott vendégmunkásként. Ilyen esetben a családtagjaik elhelyezését többnyire felvállalta a munkáltató. Az alpolgármester szerint csupán az a kérdés, hogy ezt az állapotot meddig kell fenntartani.

„Meddig lehet vajon ezt a segítséget tovább építeni és még nagyobbra terjeszteni? Kérdés az is, hogy meddig elegendő a saját erőnk, hogy emberhez méltó elhelyezést tudjunk, akár hosszú távon biztosítani a menedékkérőknek. Szerencsére nagyon sok segítséget kapunk. A Máltai Szeretetszolgálat, a Vöröskereszt és a Győri Egyházmegyei Karitász hatalmas erőket mozgósít. Rengeteg felajánlás érkezik a civil szervezetektől és a lakosságtól is. Ezek elosztásában pedig többségében olyan önkéntesek vesznek részt, akik a saját életükből, szabad­idejükből áldoznak fel órákat, napokat a segítségnyújtás oltárán. Mi, a hivatalban ezt a munkát koordináljuk és természetesen biztosítjuk a szükséges anyagi keretet” – fejtette ki dr. Pergel Elza, aki kérte az adakozni szándékozókat, adományai­kat vigyék egyenesen a szeretetszolgálatok gyűjtőpontjaira, hisz csak úgy biztosítható a menekültek folyamatos ellátása, az adományok szakszerű kezelése és kiosztása, ha arra közvetlenül megfelelő rálátása van a segélyszervezeteknek.

„Mi az ország nyugati fertálya vagyunk, aki vissza akar térni Ukrajnába, az nem feltétlenül Győrben kér menedéket. Aki célzatosan ide jön, az valamiképpen »sodródik« és nem igazán látja még a jövőjét, ha mi itt elhelyezzük és jól érzi magát, akkor talán megpróbál itt gyökeret verni. Egyelőre még nem nyilatkoznak erről, hisz még a saját egyéni helyzetüket is bizonytalannak érzik. Szívesen hazatérnének később az otthonaikba, de gyerekekkel, idős szülőkkel a bizonytalan körülményekbe visszatérni nagy kérdés, hogy bevállalható-e. Továbbmenni sem mernek, hisz nem beszélnek nyelveket és ez sokaknak komoly gátat jelent” – mondta az alpolgármester.

A maradóknak pedig előbb-utóbb munkára lesz szükségük. Pergel Elza szerint aki dolgozni akar, a városban biztosan kap állást. Munkáltatók keresik ugyanis az önkormányzatot és ajánlanak fel munkalehetőségeket az ipar és a szolgáltatások szinte minden területén. Hatalmas igény mutatkozik elsősorban a szak- és segédmunkások iránt.

Pergel Elza elmondta azt is, amennyiben nőne a menedékkérők száma, a választások után megnyithatja az önkormányzat ideiglenes szállások kialakítására alkalmas intézményeit is. Ezek jellemzően művelődési házak, de természetesen az iskolák és sportintézmények is a fókuszban vannak. Szükség esetén ezeket is fel lehet használni, ám az alpolgármester szerint nem szívesen teszik ezt, hisz ezekben az épületekben korlátozott az illemhelyek száma, sok helyen pedig a tisztálkodási lehetőség igen csekély számban létezik. Egy ilyen intézményben az alpolgármester szerint pedig nem feltétlenül biztosítható hosszabb távon emberhez méltó normál elhelyezés. Természetesen szükség esetén minden megoldás jó megoldás, de szeretnénk az egyébként is lelkileg nagyon megviselt embereket a napi létezés szintjén elviselhető és gyámolító körülmények között ellátni, amíg itt tartózkodnak.

„Az önkormányzatnak az a dolga, hogy segítse, támogassa és védje a sajátjait és mellette segítsen azoknak, akik hozzánk fordultak és rászorulnak. Komolyan gondolom ezzel kapcsolatban azt, hogy a közvetlen szomszédságunkban kialakult háborús helyzetre való tekintettel, a Győrben élő családoknak, a saját lakosainknak minden olyan feltételt, ami tőlünk függ és a biztonságos napi életünk fenntartásához általunk megadható, azt meg kell adnunk. Hogyha pedig arra kényszerülünk, hogy ebből elvegyünk, vagy valamilyen területen korlátozásokat vezessünk be azért, hogy másoknak, a szomszédban élő magyaroknak és ukránoknak segíteni tudjunk, azt nyilván olyan keretek között fogjuk megtenni, hogy a lakossági érdekek ne, vagy csak minimálisan sérüljenek, illetve ezek a lépések egy általános tájékoztatás mellett történjenek meg” – zárta szavait dr. Pergel Elza.