A harmadik, rózsaszín gyertyát Pintér Bence polgármester és Szemerei János evangélikus püspök gyújtották meg jelképesen, az összegyűlteknek pedig beszédet is mondtak.

Advent harmadik vasárnapján is jelképes gyertyagyújtás zajlott a Széchenyi téren. Az öröm gyertyáját ezúttal Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke gyújtotta meg Pintér Bence polgármesterrel együtt.

„Az elmúlt két hétben beszéltem fontos témákról, amelyek szerintem az adventi ünnepkört érintik. Ezen a héten az öröm gyertyáját gyújtjuk meg, és sokat gondolkoztam azon, hogy mit jelent most az öröm az életben, és ide tudom kötni. Nyilván az adja magát, hogy ha az ember a családjával van, és bár ez most számunkra kevesebbszer adatik meg, mint korábban, de ettől csak még nagyobb az öröm, amikor lehetőségünk van rá. Bárkivel beszélek, az azt szokta kérdezni, hogyan bírom? Nem tagadom, van nehézsége a feladatnak, de ide tudom kötni a megoldás örömét, hiszen számos ügyet tudtunk megoldani, amelyek megoldásának öröme kiegyenlíti a nehézséget, amit a problémák maguk okoznak” – fejtette ki Pintér Bence.

A testvéregyházak és az evangélikusok köszöntésével üdvözölte a téren összegyűlteket Szemerei János. „Egy héttel ezelőtt Berlinben jártam, az ottani magyaroknak prédikáltam. A szállásomon, az evangélikus szeretetotthon vendégházában egy adventi koszorú volt. Akkor már 8, most már 15 gyertya ég azon a koszorún, ami szokatlan lehet nekünk. 188 évvel ezelőtt egy szeretetotthonban készítette el a világ első adventi koszorúját egy evangélikus lelkész, gyerekek számára. Ez még nem úgy nézett ki, mint a mostani. Azon nem csak a vasárnapokat jelző négy “nagy gyertya” állt, hanem a hét köztes napjainak is volt gyertyája. Ezzel tanították a gyerekeket arra, hogy közeledünk, hogy ez az időszak egy felkészülés! Az adventi koszorúnak azon túl, hogy mutatta az idő múlását, a gyertyák meggyulladásával jelezte azt, hogy akire várunk, annak érkezése fényt hoz, reményt ad” – osztotta meg gondolatait Szemerei János.