Kétnapos konferencián számoltak be kutatási eredményeikről az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíjpályázatának nyertesei a győri Széchenyi István Egyetemen. Az intézményben összesen 31-en részesültek ilyen támogatásban a most záruló tanévben.

Az öt éve létrehozott Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) több témakörben kiírt ösztöndíjpályázatot foglal magában azzal a céllal, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatói, kutatói kiválóságot támogassa. Ennek megfelelően alap-, mester- vagy doktori képzésben tanulók, valamint fiatal oktatók, kutatók nyerhetik el az ösztöndíjat.

A 2020/21-es tanévben a Széchenyi István Egyetemről 87 érvényes pályázat érkezett, közülük 31-nek ítélték meg az ösztöndíjat: kilenc alap- és mesterképzésben tanuló hallgatónak, 12 doktorandusznak, négy doktorvárományosnak, négy posztdoktornak, valamint a Bolyai+ pályázati kategória két nyertesének. A programra az Innovációs és Technológiai Minisztérium jóváhagyásával 60,2 millió forint támogatásban részesült a Széchenyi István Egyetem. Ebből 43 millió forint ösztöndíjként került kifizetésre a nyertes pályázóknak, és 17,2 millió forintot pedig a lebonyolításra, megvalósítására fordítandó intézményi támogatásként használtak fel.

Hagyomány, hogy az ÚNKP-ösztöndíjasok konferencián mutatják be kutatásuk eredményét. Az eseményt az egyetemen idén a járványhelyzet miatt online rendezték meg.

Önvezető rendszer a fókuszban

A konferencia előadóinak egyike, Ignéczi Gergő fél éve végzett a Széchenyi István Egyetem járműmérnök mesterképzésén, szeptembertől pedig a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola hallgatója lesz. Jelenleg a Bosch magyarországi fejlesztőrészlegénél dolgozik, valamint ezzel párhuzamosan részt vesz a Járműipari Kutatóközpont önvezető autózással kapcsolatos projektjeiben. Mindemellett 2019 óta a Széchenyi-egyetem hallgatói csapata, az Arrabona Racing Team (ART) driverless részlegének vezetője.

„Az ART-nél egy teljes önvezető rendszer kialakításán munkálkodunk immár két éve, a szakdolgozatomban, valamint a TMDK-dolgozataimban ezek egy részét foglaltam össze. Korábban főleg a környezetészlelést emeltem ki, a tavaly őszi pályázati időszakban pedig a mozgásszabályozást” – árulta el portálunknak Gergő, majd röviden ki is fejtette, miről is van szó. „Az autó észlelései és tervezett mozgása alapján felépül egy haladási vonal, a mozgásszabályozás feladata, hogy ezt kövesse. Gyakorlatilag úgy vezéreljük a különböző aktuátorokat, legyen szó kormányvezérlőről, motorról, fékről, hogy az autó arra haladjon, amerre szeretnénk. A munkámban két különböző megoldást hasonlítottam össze: az egyik a hagyományos PID-szabályozós struktúra, a másik a modellalapú prediktív vezérlés, ami egy újabb technológia. Előbbit sikerült is megvalósítani a gyakorlatban, az Arrabona Racing Team autójával hamarosan tesztelni is fogjuk” – összegzett Gergő.

A digitális fizetés elterjedtségét kutatja

„A kutatásomban arra voltam kíváncsi, hogy a digitális fizetés elterjedtsége Európában mennyire illeszthető rá a szokásos kelet-nyugat, észak-dél és egyéb térszerkezeti felosztásokra” – kezdett bele munkája ismertetésébe Vinkóczi Tamás, a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori iskola hallgatója, egyben a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar tanársegédje. „Az eredmények visszaigazolták a hipotézisem, miszerint igen, kimutatható korreláció, annyi különbséggel, hogy az északi régió a nyugati országok között is kiemelkedően fejlettnek számít e tekintetben” – állapította meg a doktorandusz.

A fiatal kutató kialakított egy pontozást (főkomponens-elemzés segítségével), amelynek révén rangsorolni tudta az Európai Unió 28 országát többek között a mobilérintéses fizetések gyakorisága, valamint az e-pénzügyi műveletek használatának társadalmi (lakossági) feltételei és penetrációja alapján. Mindez hiánypótló, hiszen a főbb EU-s mutatók között nem szerepel külön a pénzügyi digitalizáció. Vinkóczi Tamás főképp emiatt vállalta el a témát, továbbá nem utolsósorban azért is, mert sok szállal kapcsolódik a doktori disszertációjához.

A nyelvi hátránnyal küzdő gyerekeket vizsgálta

Az Apáczai Csere János Karon működő Barsi Ernő Szakkollégium Gyógypedagógiai Szekciója dr. Zajdó Krisztina egyetemi docens vezetésével egy beszédfejlesztő modul kidolgozását tűzte ki célul, amely a nyelvi hátránnyal küzdő gyermekek fejlesztéséhez tartalmaz majd módszereket és új eszközöket. Mivel a nyelvi hátrány akadályozhatja a tanulás és a közösségbe való beilleszkedés sikerességét is, negatív hatásainak kiküszöbölése kiemelkedő jelentőségű. Ehhez a kutatáshoz csatlakozott Antalovits Orsolya gyógypedagógia szakos, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon tanuló hallgató is, aki kutatótársaival különféle nézőpontokból vizsgálta a problémát.

„A nyelvi hátrány azt jelenti, hogy az egyén a társadalmilag elvárt, annak nyelvi normájához igazodó nyelvhasználattól eltérően használja a nyelvet, emiatt hátrányba kerül. Ez a nehézség adódhat enyhe fokú intellektuális képességzavar (régi szakkifejezéssel élve enyhe értelmi fogyatékosság – a szerk.) következtében, illetve az is előfordulhat, hogy valaki szociális körülményei, az őt ért környezeti hatások, vagy épp a megfelelő mértékű stimuláció hiánya miatt mutat lemaradást az átlagoshoz képest” – tisztázta az alapfogalmakat a hallgató, majd folytatta. „A kutatás során az óvodás és általános iskolás tanulókat vizsgáltuk, azaz a 3–14 éves korosztályt. Vizsgálati csoportként a hátrányos helyzetű gyerekeket határoztuk meg. A kutatásban alapvetően a beszédészlelési és a beszédprodukciós területek közötti kapcsolatot vizsgáltam, azaz azt a kérdést, hogy mennyiben jár együtt a hangok, hangsorok azonosításának és azok kiejtésének képessége” – fogalmazott.

Mikor lesz sikeres egy európai város?

Rácz Szilárd kutatási területe a regionális politika és gazdaságtan, azon belül is a posztszocialista városok fejlődése Közép-Európa, valamint a Balkán országaiban. Utóbbi érdeklődés természetesen adódik abból, hogy a kutató Pécsett él és dolgozik, a KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztályának vezetője, emellett a Széchenyi István Egyetem Bolyai+ ösztöndíjasa. Legutóbbi munkájában a regionális központok innovációs potenciálját helyezte górcső alá, különös tekintettel Délkelet-Európára, amely szavai szerint sokszor figyelmen kívül hagyott terület.

„Mikor lesz sikeres egy kis vagy közepes méretű európai város? Ezt a kérdést szoktuk mindig feltenni. A kutatásaim azt erősítették meg, hogy minden esetben volt egyfajta fejlesztési koalíció, egy összefogás a város különböző szereplői, az akadémiai szféra, az önkormányzat, a gazdasági aktorok és a civil szervezetek között. Számos városban érdemi ipar és tőke híján a helyi egyetem vagy főiskola szerepe kulcsfontosságú a fejlesztésben és a foglalkoztatásban. Azok a térségek tudtak sikeresek lenni, ahol az egyetem az oktatási és alapkutatási feladatai mellett helyileg elkötelezett úgynevezett szolgáltató egyetemmé tudott válni” – részletezte eredményeit, hozzátéve, hogy megfelelő szakértelmiség kinevelése nélkül nem hoz a működő tőke tudásalapú munkahelyeket. „Szerencsések azok a városok, amelyeknek van ipari múltjuk. Magyarországon Győr a bezzegpélda, de említhetjük Miskolcot is, amelyik szép lassan visszakapaszkodott, és harminc évvel a rendszerváltás után újra ipari városként tarthatjuk számon. A kutatások kimutatták, az újraiparosítás csak ott működött, ahol ennek voltak előzményei” – mondta.

A program ideális környezetet biztosít az új ötleteknek

Tátrai Zsófia Rita, a Széchenyi István Egyetem oktatásszervezési igazgatója szerint az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasainak kutatási témái átfogják az egyetem karainak teljes spektrumát, ezáltal erősítve az intézményben kezdetektől jelen levő és központi értéket képviselő szinergiát, a különböző tudományterületek közötti elfogadó viszonyt. „A nyertesek megismerik egymás munkáit, aminek köszönhetően új, közös, interdiszciplináris kutatási témák születhetnek, és születnek is. A program által nyújtott anyagi forrás lehetővé teszi, hogy a kutatások – az egyetem támogató légkörében erősödve – nemzetközi konferenciákon hangozzanak el, nemzetközi és nemzetközileg is elismert publikációk jöjjenek létre, erősítve a tudományos minőséget” – mondta Tátrai Zsófia Rita. Hozzátette: a program az alapképzésben részt vevőktől a posztdoktorokig minden szintet mozgósít, így lehetőséget teremt arra, hogy a legfiatalabbak kapcsolatokat építsenek ki azokkal, akik már kiterjedt és eredményes kutatásokat folytatnak. Emellett az innovációt segítve ideális környezetet biztosít számos területen új ötletek, témák, adott esetben technológiák kibontakozására