Nem volt könnyű a 2022-es év a nyugdíjasoknak sem. A több tucat klubot tömörítő, idén 20. évfordulóját ünneplő Arrabona Városi Nyugdíjas Egyesület elnökével, Rákosi Zsolt Jánossal beszélgettünk.

Hogyan telt az évük?

A Covid megtépázta egyesületünket. Míg előtte 50 klubunk és 2.500 tagunk volt, most 32 klubba 1500-an járnak. Egy részük azért szűnt meg, mert a tagok féltek a személyes találkozástól, a betegségtől. Persze nem mindenről a járvány tehet, több helyen egyszerűen azért nem működnek, mert a tagság kiöregedett, elfáradt. Újak pedig nagyon kevesen jönnek, az elnökségünk próbálja kideríteni, mi lehet ennek az oka. Sajnos alig akad olyan ember, aki még jó erőben van és vállalja egy adott klub vezetését.

2022 viszonylag jól kezdődött. Több kulturális rendezvény, sportesemény zajlott nagy sikerrel. Aztán jött az energiaválság és a klubok zöme azért nem tud működni, mert a befogadó intézmények zárva vannak. Előtérbe kerültek a szabadtéri programok, illetve vannak olyan vendéglátóhelyek, melyek havonta egy-két alkalommal szívesen látják őket. Túl fogjuk élni ezt is, bízunk a jövőben. Egyébként a polgármesterrel is jó a kapcsolatunk, amiben lehet, segít nekünk. Nagy öröm volt számunkra, hogy a városháza aulájában rendezhettük meg a Nyugdíjas Alkotók XIII. kiállítását.

Milyen terveik vannak?

Nagyszabású rendezvényeket tervezünk, olyanokat, amelyeken az összes klub részt vehet. Lesznek sportversenyek, vers- és prózamondó délután, és mindenképpen folytatni szeretnénk az egészségmegőrzésről szóló előadás-sorozatunkat, amit egészségnappal is kibővítenénk. Szerencsére több orvos térítésmentesen tart nekünk előadásokat. Ezeket felvesszük és eljuttatjuk a klubokba, így minden tagunk láthatja.

2023-ra azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a nyugdíjasainknak olyan elfoglaltságokat szervezzünk, amelyekkel a saját életüket jobbá és szebbé tehetik. Ne érezzék magukat magányosnak, hiszen tagjaink 70 százaléka egyedülálló. Ezért is fontos, hogy néhány városrészben kitűnően működik a figyelőhálózat. Ha valakinek szüksége van rá, elhozzák a patikából a gyógyszert, a menzáról az ebédet, vagyis nem tévesztik egymást szem elől. Ménfőcsanak és Bácsa kimondottan aktív ebből a szempontból.

Ha kívánhatna valamit maguknak, mi lenne az?

Egy civil szolgáltatóházat, de tudom, most nem ennek van itt az ideje. Nagyon boldog karácsonyt kívánok a város minden nyugdíjasának!