Takács Gergely családapa, muzsikus és vállalkozó. A feladatok fokozatosan gyűltek az évek alatt, hiszen kezdetben a zene volt, majd elindult a vállalkozásuk, ezt követően pedig megszülettek a gyermekei. Bár a legtöbben az Apnoé zenekar vezetőjeként ismerik, sokoldalú emberként egész életét ugyanazon vezérfonal mentén vezeti végig.

A Mosonmagyaróváron született zenész iskoláit is a Lajta-parti városban végezte, és saját bevallása szerint, egyszerű, de mozgalmas gyerekkora volt. „Kulcsos, lakótelepi kölyök voltam, aki a barátaival a játszótér beton-pingpongasztalánál gyülekezett esténként. Édesapám  szobafestőként dolgozott, édesanyám pedig irodavezető volt” – meséli Takács Gergely, aki számára az általános iskola hetedik osztálya hozta el a nagy változást. Miután megörökölte bátyja gitárját, szinte minden szabadidejét a gyakorlásra fordította. „Zeneiskolába is beiratkoztam, amit később a vendéglátóipari technikum miatt egy időre felfüggesztettem” – idézi fel a kezdeti lépéseket az Apnoé vezetője.

Az első zenekart, amelyben játszott, az egykori iskolájában működő, úgynevezett Bakancsos Klubnak köszönheti.

„Ha támogat a közeg, akkor szeretek középpontban lenni, ellenkező esetben visszahúzódó vagyok. Szerencsére a Bakancsos Klub táborára az előbbi volt igaz, így esténként önfeledten gitároztunk a tábortűz mellett, és olyan jól éreztük magunkat együtt, hogy a csapatunk baráti társasággá kovácsolódott, majd zenekarrá is.”

Akkoriban úgy gondolta, hogy riffekből és akkordokból nem lehet megélni, így kezdetben a vendéglátásban dolgozott. Miután a rossz tapasztalatai miatt kiábrándult belőle, váltott és számos területen kipróbálta magát, de rájött hamar, hogy a maga ura szeretne lenni. „Egy szórólapon láttunk meg egy hirdetést, ahol egy kovácsoltvas termékeket forgalmazó cég keresett viszonteladókat. 2003-ban belevágtunk, és azóta is kovácsoltvas kerítések és korlátok gyártásával, valamint exportjával foglalkozunk” – meséli a vállalkozó.

A többség Takács Gergelyt az Apnoé zenekarból ismeri, amely lassan húsz éve működik, és hiába volt több tagcsere is (legutóbb 2018-ban), a szellemiségét mindig megőrizte.

„Több mint tíz éve koncertezünk aktívan, és annak idején Ferenczi György biztatott minket arra, hogy rögzítsük a dalainkat. Ennek lett az eredménye Forduló című lemezünk” – emlékszik vissza az együttes vezetője. A korongot a Víganjárók és a Hegylakó című albumok követték, és közben megjelent a Binde bácsi barátai is, amely elsősorban a gyerekeket szólítja meg. „Tizenegy, hét és két évesek a gyermekeim. Nem vagyok focizós apuka, viszont a zene átjárja az otthonunkat. Mindenhol hangszerek vannak a házban, teljesen indokolatlan helyeken. Mivel a családban a hétköznapjainkat is körülöleli a közös zenélés, a kis embereknek való muzsikálás is természetes közegemmé vált.”

A zenekar legutóbb Lackfi János József Attila-díjas íróval dolgozott együtt, aki „újragombolta” a Kincskereső kisködmönt. A regénnyel együtt pedig egy album is született, az Apnoé muzsikájával.

„A dalszerzés már a kezdetekkor megjelent az életemben, de a Kincskereső dalai szinte kizuhantak belőlem, és ugyanez elmondható a legújabb, felnőtteknek szánt számaink kapcsán is” – mondja Takács Gergely. Győr már több mint tíz éve számít az Apnoé zenekar székhelyének. „Nagyon szeretem ezt a várost, ide kötnek a kollégákból lett barátok, és a barátokból lett kollégák is. Számomra inspiráló a közeg az árnyas Rába-parttal és a sokszínű kulturális élettel együtt” – hangsúlyozza a muzsikus.

Az Apnoé zenekar „Csalódító” munkacímű, felnőtteknek szánt albumának stúdiómunkálatait végzi, és a banda már szervezi bemutatóit az év végére. Gergő ezen az anyagon már a frontember szerepét is betölti, így nemsokára a világot jelentő deszkák közepén találkozhatunk vele újra. „Állhatok a színpadon, lehetek a családommal, intézhetem a cég ügyeit, számomra mindig az a legizgalmasabb kérdés, hogy a semmiből hogyan építek fel valamit.”