Takarékos, költséghatékony év áll a GYHG mögött, ahol sikerült minden munkahelyet megőrizni. Nagy Csabát, a cég ügyvezetőjét pedig újabb egy évre megválasztotta a győri képviselő-testület. A vezető azt vallja: a munkát el kell végezni, mert ha munka van, minden van!

Mi jellemezte a cég elmúlt évét?

Dr. Dézsi Csaba András polgármester azt ígérte, hogy Győr a legtisztább magyarországi város lesz, így ennek érdekben tevékenykedünk. A GYHG-ben a 2022-es évet a takarékosság, a költséghatékonyság jellemezte, és így dolgozunk tovább idén is. Amikor tavaly január elsején elkezdtem dolgozni, lehetett érezni a világjárvány gazdasági hatásait, így már januártól költségmegtakarítást, racionalizálást hajtottunk végre. Ez megteremtette annak a lehetőségét, hogy az év során kiszámíthatóan tudtunk dolgozni. Aztán február 24-én kitört a háború, és a rá következő hetekben már nyilvánvalóvá vált, hogy nemhogy javulna a helyzetünk, hanem egy még nehezebb környezetben kell helytállnunk. A legnagyobb erősségét a GYHG-nak abban látom, hogy ezekre a kihívásokra aktívan tudott reagálni. A gondos gazdálkodásunk mellett minden munkahelyet megtartottunk.

Hányan dolgoznak a GYHG-nél?

Magyarország egyik legmodernebb hulladékgazdálkodási rendszerét működtetjük itt Győrben, mintegy kétszáz munkavállalóval. Az állományunk erősségei a gépkocsivezetők, a kukarakodók, a gépkezelők, a hulladékválogatók, akik a sashegyi telepen dolgoznak, valamint a hulladékudvaros kollégák és a műhelyben a szerelők.

Hány külföldi dolgozik a cégnél?

Húsz-huszonöt között változik a külföldről érkező – zömében határon túli magyar – munkavállalóink száma. Magyarul beszélő, magyarul értő, jól kommunikáló emberekről van szó, akik a hiányszakmában dolgoznak és jól beilleszkednek a GYHG állományába.

Vannak, akik Ukrajnából jöttek. Azok a munkavállalók, akik munkaerő-kölcsönzőn keresztül dolgoznak nálunk, a családjaikat a háború kitörése után idehozták, hogy biztonságban tudják őket. Amikor ez a helyzet kialakult és erről tudomást szereztünk, akkor első pillanattól kezdve a győri önkormányzattal együttműködve, és a győri összefogásnak köszönhetően tudtunk is segíteni.

Ezeknek a munkatársainknak többsége Győrben egzisztenciálisan berendezkedett, és a legjobb munkavállalóink közé tartoznak. Ők megtalálták Győrben a számításaikat, dolgoznak, szorgalmasak, szót értenek mindenkivel és szeretnek itt lenni. Ez egy nagyon nagy emberi hozzáadott értékről tesz tanúbizonyságot. Szeretném tovább erősíteni a dolgozóink megbecsülését. Hogy hány kukásautóval látjuk el a szolgáltatást Győrben, hogy hány markológép vagy darálógép dolgozik kint Sas-hegyen a hulladékkezelő központban, azok technikai adatok. Ez az egész nem ér semmit akkor, hogyha nincsen megfelelően képzett személyzet, aki jó gazda módjára üzemelteti ezeket a javakat.

Mit tesz a cég annak érdekében, hogy megtartsa dolgozóit?

Tavaly, 14 év kihagyás után például újraindítottuk a családi napot, amit az állatkertben tartottunk, dolgozóink büszkén hozták családjaikat. Visszavezettük a törzsgárdarendszert, hogy ezzel is kifejezzük régi dolgozóinknak a megbecsülését, valamint vannak egyéb juttatások is, például az iskolakezdési támogatás, valamint fizetésnapon minden hónapban munkásgyűlést tartunk, megbeszéljük a cég dolgait, így közvetlenebb a kapcsolat a dolgozókkal, ez sokat jelent nekik. Természetesen a munkánknak kerete van, az a beugró, hogy a munkát el kell végezni, mert ha munka van, minden van!

Mit tapasztal, mennyire jellemző a győriekre a környezettudatosság?

A szelektív hulladékgyűjtés a városban most már jó ideje működik. Úgy mondanám: van rá fogékonyság. Nyilván lehetne rajta javítani, lehetne még jobban csinálni, de azért az alapjai működnek. Azok a hulladékfajták, amelyek a hulladékudvarokból, a szelektív szigetről bejönnek, az előkezelést követően újrahasznosíthatóak.

Miből gyűjtöttünk a legtöbbet szelektíven?

A hulladékudvarok tekintetében a legnagyobb mennyiség a családoktól származó lom hulladék. Ezenkívül még építési törmeléket is nagy mennyiségben fogadunk be, szezonjában zöldhulladékot. A szelektív szigeteken a műanyag, a papír- és a fémhulladékokból van a legtöbb.

Mennyire népszerűek a szelektív szigetek?

Azóta, hogy elindult az egész városra kiterjedő szelektívsziget-hálózat, a közszolgáltató próbálta a lakossági igényekhez hozzáigazítani a szelektív gyűjtést. Ennek több lépcsője volt, az 1100 literes kocka alakú edényekkel indult, azokat több helyszínen a harang alakú gyűjtőedények váltották. Ezek kevésbé széttörhetőek, kevésbé rongálhatóak és kevésbé kifoszthatóak. A kifosztást azért hozom szóba, mert minden hulladék, amit kidobunk, akár a kukába, a hulladékudvarba, az már a magyar állam tulajdona. És ezért jelent veszteséget az, hogyha a fémet vagy az üveget, vagy bármely hulladékot elhordják a szelektív szigetekről. Aztán jöttek a földbe süllyesztett szelektív szigetek, amelyek abszolút beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A több ezer literes tartályok a föld alá vannak süllyesztve, kevesebb helyet foglalnak, abszolút nem lehet hozzáférni a haszonanyaghoz. Ezeknek a szigeteknek a környezete is tisztább. Érdemes tudni, hogy a város köztisztaságának fenntartása érdekében a GYHG minden szelektív szigetet naponta legalább egyszer letakarít, a frekventált helyeken ezt duplázza a cég. Tehát van egy külön járatunk, ami a szigetek mellé lerakott hulladékot szállítja el. A győri hét hulladékudvar is nagyon népszerű, a kihasználtságuk meglehetősen magas. A legnagyobb forgalmat a Pápai úti, a Nép utcai, a Szitásdomb úti és Homoksori úti hulladékudvar bonyolítja, ezzel együtt sokan látogatják Kismegyeren az Ötház úti létesítményt is.

Gondot okoz még a zugszemét, vagy már ebben is tudatosak a győriek?

A zugszemét mennyisége általában stagnál. Szoros az együttműködésünk a feltárásban a városrendészettel, a parkőri szolgálattal, a rendőrséggel.

Hogyan érinti a GYHG-t a hulladékgazdálkodás átszervezése, az átalakítása Magyarországon?

A GYHG régióközponti státuszra pályázik, erre azért is van esély, mert Magyarország egyik legmodernebb hulladékgazdálkodási rendszerét működtetjük. Döntés még nem született, versenyben vagyunk.

Milyen érdekesebb esetek történtek a hulladékszállítással kapcsolatban?

Elég gyakori, hogy valaki beleejti a kulcsát, a telefonját vagy az iratait a hulladékgyűjtőbe. Ilyenkor segítünk, abból indulunk ki, hogyha nekünk esett volna ki a kezünkből, milyen jól jönne a segítség nekünk is. Kiürítjük az edényt és általában meg is találjuk a keresett tárgyat. Dogozóink balesetveszélynek is ki vannak téve, például amikor valaki gázpalackot rakott a kukába, ha azt nem veszik észre, abból robbanás lett volna. Vagy amikor különböző vegyszereket, permetszereket dobnak a szemétgyűjtőbe, az is veszélyes az ürítéskor a dolgozóink egészségére. Kérjük, a hamut se egyből a kukába öntsék, mert nemcsak a kuka, de a kukásautó is kigyulladhat egy parázstól is!

TV-s szerkesztő: Zombai-Kovács Ákos